Heti verselő | Mondok Judit: Zúgó lépteid nyomán

Tél szele sürgőn zizzen az ágon, reppen a lejtőn, múlik az ősz is, utánad vágyom, fázom az erdőn. Hangtalan réten itt fogom csendben lelked kivárni, harsonák szólnak, lépteid nyomán fogom bejárni. Dalol egy madár, dobban a szív, és reccsen az ág is, hallom az erdőt, nagy, néma csendben gondolok rád… Tovább olvasom

Heti verselő | Juhász Gyula: Kossuth-szobor

Alföld porában, kisváros sarában A napban és a hóban nyugton áll, Némán is harsog és nem bántja lárma, Sem a tömeg, mely gyűlöl vagy csodál. Az emberek alatta rendre járnak S elmennek mind a temetőbe ki. Ő áll, fölötte minden változásnak S az évek adnak patinát neki! Olykor felejtik és… Tovább olvasom

Heti verselő | Szécsi Margit: Március

Téli szellők fújjatok csak játszatok a hajamon. Olvassz havat, melengető márciusi szép napom. Fagyos folyó megáradjon, vessen bimbót minden ág, Szebb a somfa gyenge szirma mint a szürke jégvirág. Március van, március van. Ember s állat érzi már, dong a kaptár, szárnyat rezget százezernyi kismadár. Jó volna a nagykabátot félredobni,… Tovább olvasom

Heti verselő | Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. …Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben. …És valahol csak kétkedő beszédet Hallok, szomorún nézek, A kis… Tovább olvasom

Etsédi Miklós, a „versfaragó” prédikátor

Etsédi Miklós 1754 körül Mónospetriben született, Bihar megyében. Édesapja református prédikátor volt, édesanyjáról nem szólnak a források. Tanulmányait Debrecenben végezte és már ott a poéta előnevet kapta, megkülönböztetésül a többi Etséditől. A teológia elvégzése után Hódmezővásárhelyre hívták gimnáziumi rektornak. Rövid ottléte alatt kötött házasságot Szőnyi Eszterrel, a neves lelkész Szőnyi… Tovább olvasom

József Attila: Boros keserűség

Öblös mellel szeptemberbe Vad dalokra fenekedve, Nekikeserülve most, Rajt’ igyunk egy huzamost! Égjen a bor fene kedve S forrjon át a dús erekbe, Hát igyunk egy huzamost! Egyik kortyra jő a másik, Ifju fogam úgyse vásik S fejem úgyis szürke lesz, A bánattól szürke lesz. Hejh, én láttam a bokáit!… Tovább olvasom

Isten éltessen, Varró Dani!

Varró Dániel 1977. szeptember 11-én született, így ma ünnepli 40. születésnapját. Egyik legismertebb kortárs költőnk (talán kevésbé “hype-olt” műfordítónk), akinek néhány verse nagy vitát gerjesztett a közmédiában és a közösségi portálokon. Reméljük, a legtöbben nem csak emiatt ismerik. Vagy ha igen, olvasták a többi versét is. Varró Dani összes kötete… Tovább olvasom

Turi Tímea – versírás, szerkesztés, Makó

Turi Tímea Makón született 1984-ben, 2003-ban a József Attila Gimnáziumban tette le érettségi vizsgáit. Ezt követően a Szegedi Tudományegyetemen tanult, majd Budapestre szólította az élet – és a munka. 2001-ben kezdtem a “nyolcosztályost” a gimiben, így 2 évet tölthettünk egy iskolában Turi Tímeával, akivel először egy rajzszakkörön találkoztam. Én nem… Tovább olvasom

Heti verselő | Markó Ferencz verseinek válogatása

Markó Ferenczről keveset tudunk. Magyar írónak és költőnek nevezte magát, néhány verse ránk is maradt. Amit biztosan tudunk, hogy Pittsburgh-be emigrált már az 1920-as évek előtt, és Makó város polgármesterének (Dr. Nikelszky Jenő) levelet írt 1923-ban, melyben leírja aggodalmait a hazájával kapcsolatosan, és csatolja az elmúlt években szerzett verseit. A… Tovább olvasom

Heti verselő | Parafrázisok Nagy László versére

Nagy László Adjon az Isten című verse a posztmodern költőket is megihlette. Vörös István és Lackfi János parafrázisait az eredeti vers után olvashatjuk. Nagy László Adjon az Isten  Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő… Tovább olvasom

A költészet napjára emlékezünk

Április 11. a magyar költészet napja, egyben József Attila születésnapja is. József Attila nem csak azért említésre méltó, mert egyik legkiemelkedőbb és legismertebb magyar költőnk, hanem mert élete és munkássága szervesen kapcsolódik Makó városához, így az irodalmi helytörténetünk részét képezi. A Szépség koldusa címet viselő kötete 1922-ben jelent meg, s… Tovább olvasom