A makói Kossuth-szobor története

Nem túlzás azt állítani, hogy Makó legközkedveltebb szobra ma is a Kossuth-szobor, amely egykor a főgimnázium, napjainkban pedig már a Városháza előtti parkot díszíti. A gyermekek legtöbbször az oroszlánról jegyzik meg, majd miután Kossuthtal megismerkednek a történelemórák során, a monumentális szobor számukra is új értelmet nyer. Miután Kossuthot megismertük, s… Tovább olvasom

“Ki ez az Erdei János?”

„Egy pillanatra sem hagyja levegőhöz jutni ellenfelét… hihetetlen nagy az iram… zúgnak az ütések… Horváth Tibor, a kaposváriak harmatsúlyú ökölvívója felemeli a kezét… feladja. – Győz Erdei! – halljuk a hangszórón át!” „Élen a munkában, élen a sportban” címmel jelentetett meg cikket a Nemzeti Sport folyóirat 1950. március 2-án, mely… Tovább olvasom

Hollósy Kornélia szobra

A magyar csalogány 1879 után lett Csanád vármegye első asszonya, hiszen férjét, Lonovics Józsefet ekkor választották meg főispánnak. Alig több mint 10 évvel később Hollósy Kornélia elhunyt. A makói közönség szerette és tisztelte a színésznőt. Ezt jelzi, hogy a helyi színházat róla nevezték el, továbbá 1924 óta utca is viseli… Tovább olvasom

SZÁMADÁS – A József Attila Múzeum új kiállítása

A József Attila Múzeum és a Börcsök Attila Néprajzi Különgyűjtemény új, néprajzi témájú, időszaki kiállításáról SZÁMADÁS ÖSSZEGZÉS LELTÁR ÁTADÁS Herman Ottó, a szepesi szász származású tudós, az utolsó magyar polihisztor a 19-20. század fordulóján több összegző munkájában szól a pásztori számadásformákról. A rovástechnika használatának tárgyi emlékei a rováspálcák. A pásztorok… Tovább olvasom