Bartók Béla szobra Makón

Május 29. a szobrászat napja. Ez alkalomból a makóiak által ismert, az átutazók, turisták által megcsodált/megcsodálható Bartók Béla szobrot mutatjuk be.   1981 – Varga Imre Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Bartók tagintézménye előtt Anyaga: mészkő 207 cm magas, ötnegyedes szobor Magasság: 2m Szélesség: 70 cm Mélység: 40… Tovább olvasom

A makói Kossuth-szobor árnyéka

Előző blogbejegyzésemben bemutattam a Kossuth-szobor felállításának körülményeit, majd az ünnepélyes átadását. A Kossuth-kultusz, illetve a makói Kossuth-szobor felállításának voltak ellenzői. Legalábbis egyről biztosan tudunk… Nagy felháborodást váltott ki gróf Károlyi György képviselő elutasítása a Kossuth-szobor felállításával kapcsolatosan. A meghívást elmondása szerint azért nem fogadta el, mert szerinte „Kossuth nevét arra… Tovább olvasom

A makói Kossuth-szobor története

Nem túlzás azt állítani, hogy Makó legközkedveltebb szobra ma is a Kossuth-szobor, amely egykor a főgimnázium, napjainkban pedig már a Városháza előtti parkot díszíti. A gyermekek legtöbbször az oroszlánról jegyzik meg, majd miután Kossuthtal megismerkednek a történelemórák során, a monumentális szobor számukra is új értelmet nyer. Miután Kossuthot megismertük, s… Tovább olvasom

Hollósy Kornélia szobra

A magyar csalogány 1879 után lett Csanád vármegye első asszonya, hiszen férjét, Lonovics Józsefet ekkor választották meg főispánnak. Alig több mint 10 évvel később Hollósy Kornélia elhunyt. A makói közönség szerette és tisztelte a színésznőt. Ezt jelzi, hogy a helyi színházat róla nevezték el, továbbá 1924 óta utca is viseli… Tovább olvasom

A város szíve – fejezetek a főtér történetéből I.: A kezdetek

A makóiak méltán büszkék főterükre, amely az egykori alföldi mezővárosok közül az egyik legszebb városközpont. Pedig az eredeti „főtér” a megtelepedés után nem a mai helyén, hanem a Maros és a Nagyér közti területen, a mai Gőzmalom utca környékén volt. Itt építették fel az első városházát is, a kis téren… Tovább olvasom