A makói közúti vasút

A cikk, melyről írásom szól, 120 éve, az 1897. 09. 23-án kiadott Makói Hírlapban jelent meg, sorai pedig arról szólnak, hogy Makón, illetve az országban „villamos közúti vasút” létesítésével foglalkoztak. Írásban megjelent, hogy: városunkban „nagyarányú volt a fejlődés”. Reizner János 1892-ben kiadott várostörténetében a következő megállapítást teszi: „A népesség számaránya… Tovább olvasom

„Előre a fürdőépítés sikeréért!”

A makói fürdőkultúra szempontjából fontos megemlíteni az 1955. évi eseményeket: ez évben kezdődtek meg a fürdőépítés munkálatai, illetve a mélykút fúrása a mai Hagymatikum Gyógyfürdő helyén. 1955. július 14-én a Fürdőépítő Bizottság levélben értesítette Makó Város Tanácsát arról, hogy a Népfront Bizottság javaslatára történt fürdőakció során a termelőszövetkezetek, vállalatok és… Tovább olvasom

A makói Kossuth-szobor árnyéka

Előző blogbejegyzésemben bemutattam a Kossuth-szobor felállításának körülményeit, majd az ünnepélyes átadását. A Kossuth-kultusz, illetve a makói Kossuth-szobor felállításának voltak ellenzői. Legalábbis egyről biztosan tudunk… Nagy felháborodást váltott ki gróf Károlyi György képviselő elutasítása a Kossuth-szobor felállításával kapcsolatosan. A meghívást elmondása szerint azért nem fogadta el, mert szerinte „Kossuth nevét arra… Tovább olvasom

Nyári főszezon Makó szívében

A nyári főszezon kellős közepén az évről évre visszatérő szállóige legtöbbször a következő: „Bezzeg a régi időkben ilyen meleg nem volt”. Talán, ha nem is volt ennyire tartós meleg évtizedekkel ezelőtt, az emberek így is tömegesen jártak a makói fürdőbe, hogy kipihenjék fáradalmaikat szeretteikkel, hűsöljenek, vagy megegyenek egy lángost két… Tovább olvasom

Családkutatás a 21. században

„Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, s a jövőt sem tudja felépíteni.” Cicero Szűk családunk múltját a családfakutatással tudjuk bővíteni, ami napjainkban egyre divatosabb. Van, aki pénzért rendeli meg, de a legizgalmasabb az, ha saját magunk gyűjtjük az adatokat. A mi családunkban ez úgy indult, hogy az… Tovább olvasom

Emlékezés Trianonra – Markó Ferencz: A Magyarok imája

Markó Ferencz írónak és költőnek már bemutattuk két versét blogunkon. A költőt is megérintette az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum, amely teljes gyászhangulatba borította a magyarságot. Bár Markó Ferencz hosszú évek óta Amerikában élt, így is mélyen megrázta a hazájával kapcsolatos döntés. A költő imát írt, amelyben Isten segítségét… Tovább olvasom

Illegális éjszakai fürdőzések egykor

A Hagymatikum Gyógyfürdőt 2012. január 20-án nyitották meg, ahol lehetőség van hétvégenként éjszakai fürdőzésre is. Az igény erre a szolgáltatásra nem 21. századi, tudjuk ezt az idősebbektől, vagy levéltári forrásokból… A Makói Rendőrkapitányság 1989. júliusában címzett egy levelet a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak abban az ügyben, hogy a… Tovább olvasom

Heti verselő | Markó Ferencz verseinek válogatása

Markó Ferenczről keveset tudunk. Magyar írónak és költőnek nevezte magát, néhány verse ránk is maradt. Amit biztosan tudunk, hogy Pittsburgh-be emigrált már az 1920-as évek előtt, és Makó város polgármesterének (Dr. Nikelszky Jenő) levelet írt 1923-ban, melyben leírja aggodalmait a hazájával kapcsolatosan, és csatolja az elmúlt években szerzett verseit. A… Tovább olvasom

Országzászló és irredenta kultusz

Urmánczy Nándor örmény származású országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének vezetője, akit a legtöbben „megalkuvást nem tűrő magyarként” emlegettek, 1925-ben meghirdette az országzászló-mozgalmat, megteremtve a két világháború közötti irredenta kultusz egyik legfontosabb elemét. Az országzászló a nemzeti gyász és a revizionista gondolat egyik legfőbb jelképévé vált. Az országzászló szimbolizálta a… Tovább olvasom

FORTEPAN – Makó?

A Szepesi Ákos és Tamási Miklós által indított kis online fotógyűjtemény mára 40-50 ezres komoly archívummá bővült. Aki még nem tallózta a FORTEPAN-t és érdekli a 20. század története, vagy csak szeret régi képeket nézegetni, annak jó szívvel ajánljuk. A keresőbe írva 64 makói képet találtam, igazi kincseket a „boldog… Tovább olvasom