A 100 éve meggyilkolt Tisza Istvánra emlékezünk I.

Makón, Csanád vármegye székhelyén Tisza Istvánról több alkalommal is megemlékeztek. Arról a politikusról, aki Magyarország integritását és a dualista rendszeren belüli önállóságát kívánta megőrizni. 1918-ra neve sokak számára a háború jelképévé vált, pedig kezdetben ellenezte azt. Tisztában volt azonban azzal, hogy az ország területi épsége, és a magyarságnak a régióban… Tovább olvasom

Mikor indult újra az oktatás Makón az 1956-os forradalom után?

VDM Október 23. hatása Makón címmel írást tett közzé a Szirbik Miklós Egyesület Maroskult blogján. Ebben – Vida Zoltán tanulmányi felügyelő 1957. július 10-én kelt tanév végi jelentésére hivatkozva jóhiszeműen azt állítja, hogy „a nevelők november 5-én megkezdték a tanítást, de a hangulat és a zűrzavar továbbra is jelen volt az… Tovább olvasom

Ereklyés országzászló

Csanád vezér tér tégla, műkő (csiszolt beton) Hősök parkja (Loós János) Csernyus Lőrinc (1942) 2017 Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum elleni tiltakozás jelképeként terjedtek el hazánkban az országzászlók. Makón is tervezték egy országzászló felállítását, aminek megvalósítása sokáig elhúzódott. A Turul Szövetségbe tömörült makói Bajtársi Egyesület már 1933-ban kezdeményezte a… Tovább olvasom

Fátyol Misi cigányprímás-szobor

FÁTYOL MISI CIGÁNYPRÍMÁS SZOBRA bronz, mészkő talapzaton Kis Jenő Ferenc Makó, Széchenyi tér a Korona Szálló épületének délkeleti sarkánál 2009. A szoborállítás elsősorban Bozsogi Attila, az egykori zenésztárs ötletként fogant meg – a kezdeményezés azután követőkre talált; 2008 tavaszára már több mint 600 aláírás gyűlt össze ennek szorgalmazására. Júniusban a… Tovább olvasom

Szieszta [Idősek Lapja]

A makói önkormányzat a 2000-es évek elején minden esztendőt valami cél köré csoportosított. Pl. 2001 volt a Gyermekek Éve, amikor kiemelten foglalkoztak velük, több programot szerveztek számukra, pályázatokat írtak ki részükre. 2001 áprilisában Molnár László kezdeményezésére és szerkesztésében, Túri Tímea gimnáziumi tanuló segítségével megindította az önkormányzat támogatásával a Mafla című… Tovább olvasom

A szőlőtermelés története Makón

A makói szőlőtermelés első forrása 1664-ből származik Martin Zeilertől: szerinte Makó a szőlőtermelésről híres. Ebből arra következtethetünk, hogy a településen és környékén régóta termelték a növényt. 1685-ben Georg Krekvitz is hasonlóan ír Makóról. A szőlő az 1699-es visszatelepülés után is fontos maradt. Erről árulkodik Szirbik Miklós érzékletes leírása: Hajdan itt… Tovább olvasom

Heti verselő | Kányádi Sándor: Valami készül

Elszállt a fecske, üres a fészke, de mintha most is itt ficserészne, úgy kél a nap, és úgy jön az este, mintha még nálunk volna a fecske. Még egyelőre minden a régi, bár a szúnyog már bőrét nem félti, és a szellő is be-beáll szélnek, fákon a lombok remegnek, félnek.… Tovább olvasom

Dr. Tóth Ferenc halálára

        Fél évvel ezelőtt még nagy tömeg ünnepelhette 90. születésnapját a makói múzeum zsúfolt aulájában. Szerény alázattal fogadta a gratulálók seregét, a méltatásokat, a neki ajánlott múzeumi évkönyvet, derűsen osztotta meg emlékeit a jelenlévőkkel. Azon a napon bizonyosan újból otthon volt a múzeumban, melyet egykor – az… Tovább olvasom

Mit jelentett számomra Tóth Feri bácsi?

A makói József Attila Gimnázium III. A osztályos tanulójaként találkoztam először Tóth Ferenc tanár úrral, aki Buzás László tanár úrtól vette át osztályunkban a történelem tanítását. Bár 1964-ben kinevezték a makói múzeum igazgatójává, az akkor már érettségi előtt álló osztályunkat nem adta át másik tanárnak, ő vitt bennünket a vizsgára.… Tovább olvasom

Dr. Tóth Ferenc emlékére (1928-2018)

Lokálpatriótaként és a levéltár munkatársaként kerültem kapcsolatba Dr. Tóth Ferenccel, akinek munkáival már korábban megismerkedtem. Személyes találkozásaink során mindig jó szívvel fogadtuk egymást, nagyon közvetlen és barátságos személynek ismertem meg. A hatalmas tudástára és bölcsessége mellett az alázattal teli hozzáállását emelném ki. Bármennyi kötet vagy tanulmány jelent meg az ő… Tovább olvasom

Egy barátság kezdete – Dr. Tóth Ferenc emlékére

Képeslapgyűjtőként 2009 karácsonyára kaptam a testvéremtől egy Veszprém régi képeslapokon című könyvet. A kiadványt átlapozva döntöttem el, hogy egy ilyen könyvet mi, makói képeslapgyűjtők is összeállíthatunk. A gyűjteményemet átlapozva gondolkodni kezdtem a megvalósításon, és arra az elhatározásra jutottam, hogy a könyv helytörténeti szövegeit egy olyan személynek kellene megírnia, aki komoly… Tovább olvasom

Tóth Ferenc – 1928. január 4. – 2018. augusztus 19.

A Szirbik Miklós Egyesület tisztelettel búcsúzik elhunyt tiszteletbeli elnökétől, Dr. Tóth Ferenctől. Az elkövetkezendő napokban barátai, ismerősei, tisztelői búcsúznak Tőle blogunkon. Nyugodj békében Feri bácsi! Egy kisvárosi múzeum „olyan, mint embernek a tükör: magát látja benne, amint fölnövekszik, öregszik, s ha emlékezetében összegyűjtötte múltjának arcképeit, fölidézheti benne múltját. Más kérdés,… Tovább olvasom

120 éve született Mályusz Elemér történész

1898. augusztus 22-én Makón született a magyar történelemtudomány egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi hírű képviselője, Mályusz Elemér. 2018-tól Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete döntése alapján életműve a települési értéktárban is helyet kapott. Édesapja, aki büszkén vállalta felvidéki evangélikus származását, városunkban volt járásbíró. Sőt, az épülő bíróság munkálatait is ő ellenőrizte. Sajnos nem tudjuk… Tovább olvasom

Arany mezők; ezüst folyók – II. rész

A tanulmány első részét itt olvashatja blogunkon. A mélyben zajló lemeztektonikai események nem álltak meg az ütközéssel. A közeledő mozgás miatt újabb hegységek növekedtek, és a Dinári-hegység kiemelkedése végül teljesen elzárta a Paratethys összeköttetését a környező tengerekkel. Az Alföldünk területén ekkoriban egy süllyedés indult meg, melynek során hegyei egyre mélyebbre… Tovább olvasom

Arany mezők; ezüst folyók

Magyarország nevét hallván mindenki másra gondol először, azonban a táj szépségének képei előbb-utóbb mindenki fejében megjelennek. Sokan, de mi alföldiek legfőképp egyből a végtelen rónára; a néhol felbukkanó fák, nádasok csoportjaira; a távolban felsejlő templomtornyokra; a nyári melegben, előtűnő délibábra; a végeláthatatlan, fehér téli tájra gondolunk. Azt a képet látjuk… Tovább olvasom