• Olvasó

    József Attila: Részeg a síneken

    Egy részeg ember fekszik a síneken, A bal kezében tartja a butykosát És hortyog. Alszik hajnali hívesen. Az Éj az úton most üget el tovább. Kuszált haját már ékesitette sok Giz-gaz-szeméttel lágyan az éji szél, Most hint az ég rá…

  • Olvasó

    József Attila: Parasztanyóka

    Vén, ráncos arca majdnem fekete, Kiszítta régen már a nap heve, Fogatlan szája bús sóhajüreg, Oly csöndes néni és olyan öreg. Fonnyadt karjával multakat ölel, Halálra vár s az tán sosem jön el. Egyformán csöndes, zajt sosem okoz, Sovány kezével…

  • Olvasó

    József Attila: Pünkösd előtt

    Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére, Mint jóllakott tuzok, magadba hullva Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat Cibálja, tépi vérek irigy ujja. Hiszen tudod már mi a Végtelenség: A Végtelenség az a magyar bánat S hiába vergődsz haló hattyuként, Szomorubb lélek búsul…

  • Emlékező,  Olvasó

    József Attila, Espersit Caca, Makó és a költészet

    1964 óta (immár 55 éve) minden év április 11-én (József Attila születésnapján) ünnepeljük a magyar költészet napját. Ez a nap a makóiak számára azért is bír(hat) különös jelentőséggel, mert a magyar irodalmat meghatározó költő a Maros menti városban kezdte kibontakoztatni…

  • Olvasó

    Heti verselő | József Attila: Óh szív! Nyugodj!

    Fegyverben réved fönn a téli ég, kemény a menny és vándor a vidék, halkul a hó, megáll az elmenő, lehellete a lobbant keszkenő. Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon helyezkedik a csontozott uton; kis, száraz nemzet; izgágán szuszog, zuzódik, zizzen,…