Megzenésített történelem

Ratkai Tibor Makó szülötte, végzettsége szerint informatikus könyvtáros, saját bevallása szerint a história nagy szerelmese. 2014-ben kiadták verseskötetét, mely a történelmet “foglalja össze”, s a Rímbe szedett történelem címet viseli. Az volt a cél, hogy a leglényegesebb történéseket a legtömörebben tárja az olvasók elé, mindezt meghintve egy kis játékossággal, nyelvi… Tovább olvasom

Makói irodalmi tehetség, a pálinkafőzés szabályozása – ezt írtuk 2 és 1 éve

Az új cikkek mellett néha érdemes számba venni, mit is tettünk eddig közzé… Milyen írások jelentek meg blogunkon 2 és 1 éve augusztusban, a mai naphoz közeli időpontban? Ajánljuk figyelmükbe alábbi írásainkat – újra: 2017. augusztus 6. °°° Apjok Vivien: Turi Tímea – versírás, szerkesztés, Makó>>>   2018. augusztus 1…. Tovább olvasom

József Attila: Parasztanyóka

Vén, ráncos arca majdnem fekete, Kiszítta régen már a nap heve, Fogatlan szája bús sóhajüreg, Oly csöndes néni és olyan öreg. Fonnyadt karjával multakat ölel, Halálra vár s az tán sosem jön el. Egyformán csöndes, zajt sosem okoz, Sovány kezével lassan elmotoz, Szentképet s egy fényképet nézeget – Öreg korát… Tovább olvasom

Hajdu Tibor: Másnaposság (novella)

Véletlenül a kezébe került egy régi fényképalbum. Családi képek közt a város egykori terei, utcái, középületei voltak megörökítve. Egyes helyekre ráismert, másokról elképzelni sem tudta, hol készülhettek. Mindenesetre tetszett neki ez a régi város. Megmozgatták a fantáziáját a szökőkutak, hangulatos magánkereskedések festett cégtábláikkal és vonzó kirakataikkal, vásárok sátrakkal és sokadalommal… Tovább olvasom

Turi Tímea: Jegyzetfüzetbe

A töredékesség a gondolkodás türelme, noha a történetmeséléshez nyilván mégiscsak több türelem, sőt, talán állhatatosság szükségeltetne. A töredék mégsem állítható a történet szigorú villamossínére. A töredék sima, egész váza, ami mégis minden pillanatban arra emlékeztet, számtalan apró szilánk törékenyen összeillő elegye. Jegyzetfüzetbe kell írni, mert oda csak akkor kerül valami,… Tovább olvasom

Verselő | Juhász Gyula: Makói idill

Falusi csönd zenél nekem Esős napon, mély éjeken. Nem látogat láz, szenvedély, De a csönd csak zenél. Falusi béke szendereg, Misére mennek emberek, A reggel, mint a tej, fehér És a csönd csak zenél. Öreg park ágyán ó szobor Némán az égre szónokol, Bronz attilája szürke dér És a csönd… Tovább olvasom

József Attila, Espersit Caca, Makó és a költészet

1964 óta (immár 55 éve) minden év április 11-én (József Attila születésnapján) ünnepeljük a magyar költészet napját. Ez a nap a makóiak számára azért is bír(hat) különös jelentőséggel, mert a magyar irodalmat meghatározó költő a Maros menti városban kezdte kibontakoztatni tehetségét, első kötete (Szépség koldusa, 1922) is az itt keletkezett… Tovább olvasom

Ormós Zsigmond emlékezete

A Szirbik Miklós Egyesület minden évben ellátogat Pécskára, Klebelsberg Kuno szülőhelyére, ahol a római katolikus templom udvarában áll a neves politikus mellszobra. A templom falán – Nagy István, a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület vezetője közreműködésével – több neves személy emléktábláját helyezték el. A makói és a pécskai egyesület között… Tovább olvasom

Makóról a világhír felé

Kátai Tamás Makón született, magyar-angol szakos tanári diplomája megszerzése után rövidesen Skóciában, Edinburghban talált megélhetést. Már szülővárosában ismert volt zene- és irodalomszeretetéről. A hazai underground zenei színtéren tűnt fel, több zenekara volt, Makón legismertebb az 1995 és 2007 között működő Gire, amelyben billentyűzött. Később már egyedül írta és játszotta fel… Tovább olvasom

Herczeg Ferenc (1863–1954)

Herczeg Ferenc a történelmi Magyarország Temes megyéjének déli csücskében, a Temes folyó partján települt Versecen látta meg a napvilágot. Lakói, a város alapítói, Mária Terézia királynő uralkodása idején, a törökök elvonulása után érkeztek a bánáti jó földekre. A szép fekvésű város a Ruszka-havasokhoz tartozó Várhegy lábánál terül el. A csúcsán… Tovább olvasom

Turi Tímea – versírás, szerkesztés, Makó

Turi Tímea Makón született 1984-ben, 2003-ban a József Attila Gimnáziumban tette le érettségi vizsgáit. Ezt követően a Szegedi Tudományegyetemen tanult, majd Budapestre szólította az élet – és a munka. 2001-ben kezdtem a “nyolcosztályost” a gimiben, így 2 évet tölthettünk egy iskolában Turi Tímeával, akivel először egy rajzszakkörön találkoztam. Én nem… Tovább olvasom

Emlékezés Trianonra – Markó Ferencz: A Magyarok imája

Markó Ferencz írónak és költőnek már bemutattuk két versét blogunkon. A költőt is megérintette az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum, amely teljes gyászhangulatba borította a magyarságot. Bár Markó Ferencz hosszú évek óta Amerikában élt, így is mélyen megrázta a hazájával kapcsolatos döntés. A költő imát írt, amelyben Isten segítségét… Tovább olvasom

Heti verselő | Markó Ferencz verseinek válogatása

Markó Ferenczről keveset tudunk. Magyar írónak és költőnek nevezte magát, néhány verse ránk is maradt. Amit biztosan tudunk, hogy Pittsburgh-be emigrált már az 1920-as évek előtt, és Makó város polgármesterének (Dr. Nikelszky Jenő) levelet írt 1923-ban, melyben leírja aggodalmait a hazájával kapcsolatosan, és csatolja az elmúlt években szerzett verseit. A… Tovább olvasom

Heti verselő | Meliorisz Béla: Nem bánnám

eleget rángattál uram szaladgáltam szeszélyed szerint s gyanítom teljesen hiába ha csak gondolatban is de megállnék már egy sörre s nem tiltakoznék ha tányéromon jófajta halak kelletnék magukat ropogósra sülve nem bánnám ha asztalomhoz ülnél ha figyelnél szavamra Borítókép forrása Műhely További versek Jelenkor Tovább olvasom

A költészet napjára emlékezünk

Április 11. a magyar költészet napja, egyben József Attila születésnapja is. József Attila nem csak azért említésre méltó, mert egyik legkiemelkedőbb és legismertebb magyar költőnk, hanem mert élete és munkássága szervesen kapcsolódik Makó városához, így az irodalmi helytörténetünk részét képezi. A Szépség koldusa címet viselő kötete 1922-ben jelent meg, s… Tovább olvasom