Épített környezetünk – Hollósy Kornélia Színház

Kedves Olvasóink! Az impozáns Megyeháza és Erzsébet Árvaház után az egykori Hollósy Kornélia Színházat elevenítjük föl leírásunkkal és korabeli képekkel. Az épületet lassan 80 éve bontották le, de a helyi lokálpatrióták szívesen emlékeznek vissza Csanád vármegye egykori kulturális központjára. Az 1860-as évektől városunkban nyaranta leszerződött egy-egy színtársulat, de megfelelő épület… Tovább olvasom

Épített környezetünk – Erzsébet árvaház

A múlt héten elkezdett sorozatunkat folytatjuk a megszokott időpontban. Megtisztelő örömünkre szolgált a nagy érdeklődés tevékenységünk iránt. Az első bejegyzésünkben a Megyeháza épületét mutattuk be. Jelenlegi bejegyzésünkkel a Lonovics sugárútig kalauzoljuk olvasóinkat. A megyei árvaház 1894-ben épült, nevét Erzsébet királynőről, a Magyar Vöröskereszt elnökéről kapta. Az E–alaprajz a királynő nevének… Tovább olvasom

Épített környezetünk – Megyeháza

Új sorozatot indítunk blogunkon. Épített környezetünket mutatjuk be olvasóinknak korabeli képekkel, leírással. Tartsanak velünk! 🙂 Makó 1730-tól 1950-ig volt Csanád vármegye székhelye. Az első maradandó megyeházát Vertics József megyei földmérő tervei alapján 1780-ban emelték. A székház a reformkor hajnalára szűknek bizonyult, bővítése és újraépítése Giba Antal földmérő elgondolása szerint 1839-ben… Tovább olvasom

Bemutattuk a MarosKult vlog utolsó részét

A Szirbik Miklós Egyesület 2018 novemberében indította útjára a MarosKult vlog elnevezésű videósorozatot, amelynek keretében a legismertebb makói építményekről készítettünk rövid, könnyed, ismeretterjesztő anyagokat. A videók különlegessége, hogy a felvételek drónnal készültek, vagyis a magasból lehet megtekinteni városunk látványosságait. A sorozat tíz részből áll, a szerkesztést és a vágást Csikota… Tovább olvasom

Bartók Béla szobra Makón

Május 29. a szobrászat napja. Ez alkalomból a makóiak által ismert, az átutazók, turisták által megcsodált/megcsodálható Bartók Béla szobrot mutatjuk be.   1981 – Varga Imre Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Bartók tagintézménye előtt Anyaga: mészkő 207 cm magas, ötnegyedes szobor Magasság: 2m Szélesség: 70 cm Mélység: 40… Tovább olvasom

1928. március 15 – A nagybetűs ünnep

Az 1928. évben március 15-e a megszokottnál is nagyobb ünnep volt: egy kicsi ország egyik legnagyobb történelmi alakjának, Kossuth Lajosnak a szobrát avatták fel New Yorkban, Makótól több mint hétezer kilométernyire. A szoboravatásra az ország minden szegletéből várták a részt vevőket, így Makóról is. A szoboravatás és támogatása céljából megalakult… Tovább olvasom

Így is lehet – A “KERI” homlokzatának felújítása

Figyelő rovatunkban épített környezetünk, közösségi tereink változásait követjük figyelemmel. Egy épület homlokzatának felújítását — legyen szó akár magánházról vagy középületről – nagyon el lehet rontani. A “Keri” (pontosabban a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Návay Lajos Szakgimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma) nyári tatarozása azonban igen jól sikerült. Jó volt látni, ahogy napról… Tovább olvasom

Újabb darab tört le a Szent István téri Szent Anna szoborról

  Szobraink között különleges helyet foglalnak el a vallási áhítat, a hitbuzgóság jegyében készíttetett alkotások. Az egyik legszebb és legértékesebb ezek közül a Szent István téren elhelyezett szobor, amely a gyermek Máriát és anyját, Szent Annát ábrázolja. Bálint Sándort idézve: ,,A hazai Szent Anna-tisztelet gazdagságát és színes változatosságát a kultusz… Tovább olvasom

A makói Kossuth-szobor árnyéka

Előző blogbejegyzésemben bemutattam a Kossuth-szobor felállításának körülményeit, majd az ünnepélyes átadását. A Kossuth-kultusz, illetve a makói Kossuth-szobor felállításának voltak ellenzői. Legalábbis egyről biztosan tudunk… Nagy felháborodást váltott ki gróf Károlyi György képviselő elutasítása a Kossuth-szobor felállításával kapcsolatosan. A meghívást elmondása szerint azért nem fogadta el, mert szerinte „Kossuth nevét arra… Tovább olvasom

A makói Kossuth-szobor története

Nem túlzás azt állítani, hogy Makó legközkedveltebb szobra ma is a Kossuth-szobor, amely egykor a főgimnázium, napjainkban pedig már a Városháza előtti parkot díszíti. A gyermekek legtöbbször az oroszlánról jegyzik meg, majd miután Kossuthtal megismerkednek a történelemórák során, a monumentális szobor számukra is új értelmet nyer. Miután Kossuthot megismertük, s… Tovább olvasom

Nyári főszezon Makó szívében

A nyári főszezon kellős közepén az évről évre visszatérő szállóige legtöbbször a következő: „Bezzeg a régi időkben ilyen meleg nem volt”. Talán, ha nem is volt ennyire tartós meleg évtizedekkel ezelőtt, az emberek így is tömegesen jártak a makói fürdőbe, hogy kipihenjék fáradalmaikat szeretteikkel, hűsöljenek, vagy megegyenek egy lángost két… Tovább olvasom

Új rovatot indítunk “Figyelő” címmel

A múlt itt él körülöttünk. Nem csak szüleink, nagyszüleink sorsában, történeteiben, hanem a bennünket körülvevő épített környezetben is. A város napról napra változik, hihetetlenül gyorsan alakul át a nyilvános tér és használata a 21. században. Bárhová nézünk, ezt az átalakulást látjuk. Látunk jó példát arra, hogyan lehet a múlt épített… Tovább olvasom