Tisza Istvánra emlékezünk II.

Héya Zoltán festményét, amely Tisza Istvánt ábrázolta 1924. november 8-án Csanád vármegye díszközgyűlésén leplezték le. Megemlékezéseket tartottak Makó templomaiban is. Az ünnepségre a városba érkezett a Tisza István Emlékbizottság és a Tisza István Társaskör képviseletében Kálmán Gusztáv ny. államtitkár. A debreceni Tisza István Tudományegyetemet a makói születésű Szabó Dezső történész… Tovább olvasom

Dr. Tóth Ferenc halálára

        Fél évvel ezelőtt még nagy tömeg ünnepelhette 90. születésnapját a makói múzeum zsúfolt aulájában. Szerény alázattal fogadta a gratulálók seregét, a méltatásokat, a neki ajánlott múzeumi évkönyvet, derűsen osztotta meg emlékeit a jelenlévőkkel. Azon a napon bizonyosan újból otthon volt a múzeumban, melyet egykor – az… Tovább olvasom

Dr. Tóth Ferenc emlékére (1928-2018)

Lokálpatriótaként és a levéltár munkatársaként kerültem kapcsolatba Dr. Tóth Ferenccel, akinek munkáival már korábban megismerkedtem. Személyes találkozásaink során mindig jó szívvel fogadtuk egymást, nagyon közvetlen és barátságos személynek ismertem meg. A hatalmas tudástára és bölcsessége mellett az alázattal teli hozzáállását emelném ki. Bármennyi kötet vagy tanulmány jelent meg az ő… Tovább olvasom

Egy barátság kezdete – Dr. Tóth Ferenc emlékére

Képeslapgyűjtőként 2009 karácsonyára kaptam a testvéremtől egy Veszprém régi képeslapokon című könyvet. A kiadványt átlapozva döntöttem el, hogy egy ilyen könyvet mi, makói képeslapgyűjtők is összeállíthatunk. A gyűjteményemet átlapozva gondolkodni kezdtem a megvalósításon, és arra az elhatározásra jutottam, hogy a könyv helytörténeti szövegeit egy olyan személynek kellene megírnia, aki komoly… Tovább olvasom

Tóth Ferenc – 1928. január 4. – 2018. augusztus 19.

A Szirbik Miklós Egyesület tisztelettel búcsúzik elhunyt tiszteletbeli elnökétől, Dr. Tóth Ferenctől. Az elkövetkezendő napokban barátai, ismerősei, tisztelői búcsúznak Tőle blogunkon. Nyugodj békében Feri bácsi! Egy kisvárosi múzeum „olyan, mint embernek a tükör: magát látja benne, amint fölnövekszik, öregszik, s ha emlékezetében összegyűjtötte múltjának arcképeit, fölidézheti benne múltját. Más kérdés,… Tovább olvasom

Buzás Lászlóra emlékezünk

Nagyon sokunk „Laci Bácsija” 1907. november 13-án született Budapesten. Édesapja korán meghalt, édesanyja egyedül nevelte két fiát. Makón, a Csanád vezér téri Főgimnáziumban érettségizett 1927-ben. A család anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy a jó képességű diák egyetemen folytassa tovább a tanulást. Ezért munkát vállalt a budapesti Lampart Gyárban, raktárosként.… Tovább olvasom

Páger Antal emléktábla

Makó város önkormányzata, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége makói csoportja és a Park Mozi közös szervezésében 1992. január 26–31-én emlékeztek meg Páger Antalról. A belvárosi római katolikus templomban Katona Pál mondott gyászmisét. Január 27-én a Barcsai utcai szülőházon elhelyezett, Gajdos Dezső véste emléktáblát dr. Tóth Ferenc avatta föl. A szülőházról azonban… Tovább olvasom

Emlékezés Bálint Nagy István orvosra

A napokban elhunyt Siket István Lászlóra a 125 éve, 1893. január 1-jén Makón született Bálint Nagy István orr-fül gégész szakorvosról írott cikkével emlékezünk. Emlékezés Bálint Nagy István orvosra Anyai nagyszüleim tartották a rokoni kapcsolatot Bálint Nagy István családjával. A Bálint nagyszülők még tanyán éltek a csókási határban, földműveléssel foglalkoztak. Azonban… Tovább olvasom

Elhunyt Kéki Imre nyugalmazott makói lelkipásztor

Kéki Imre 1936. október 12-én született Hajdúnánáson. Édesapja kőművesmester, édesanyja háztartásbeli volt. Gyermekkorukban, a nyári szünetekben édesapjukkal mentek dolgozni kőműves segédmunkásként, vagy éppen aratni. A szülőföld gyülekezete hitében, tudásban megerősítette az egész családot. A hajdúnánási gyülekezetben nagynevű lelkipásztorok munkája és igehirdetései hatására fejlődtek hitben, tudásban, Isten megismerésében. A szülők fontosnak… Tovább olvasom

Szirbik Miklós emlékezete

2017 a reformáció 500. emlékéve, melyről méltó módon szeretnénk blogunkon is megemlékezni. A megemlékezéseinkből nem maradhat ki Egyesületünk névadójának, Szirbik Miklósnak a városért tett tevékenységeinek öröksége, emlékezete. Szirbik Miklós példátlan prédikátori és várostörténet-írói tevékenységéről sok helyen olvashattunk már az elmúlt években, évtizedetekben. Egyik feladatunk, hogy emlékét méltó módon megőrizzük, s… Tovább olvasom

Vén Emil kiállítása Makón – 1973

Vén Emil 1902. április 9-én Fiumében született. Édesapja magyar volt, édesanyja olasz. Egy Krúdy Gyuláról készült portréja olyan jól sikerült, hogy felvételi nélkül bekerült a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay Gyula volt mestere. Rudnay Gyulát és tanítványait Espersit János közbenjárására hívta meg Makó 1925-ben, nyári művésztelepre. A telepet Vén Emil vezette,… Tovább olvasom

Emlékezés Trianonra – Markó Ferencz: A Magyarok imája

Markó Ferencz írónak és költőnek már bemutattuk két versét blogunkon. A költőt is megérintette az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum, amely teljes gyászhangulatba borította a magyarságot. Bár Markó Ferencz hosszú évek óta Amerikában élt, így is mélyen megrázta a hazájával kapcsolatos döntés. A költő imát írt, amelyben Isten segítségét… Tovább olvasom

Országzászló és irredenta kultusz

Urmánczy Nándor örmény származású országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének vezetője, akit a legtöbben „megalkuvást nem tűrő magyarként” emlegettek, 1925-ben meghirdette az országzászló-mozgalmat, megteremtve a két világháború közötti irredenta kultusz egyik legfontosabb elemét. Az országzászló a nemzeti gyász és a revizionista gondolat egyik legfőbb jelképévé vált. Az országzászló szimbolizálta a… Tovább olvasom

Hollósy Kornélia szobra

A magyar csalogány 1879 után lett Csanád vármegye első asszonya, hiszen férjét, Lonovics Józsefet ekkor választották meg főispánnak. Alig több mint 10 évvel később Hollósy Kornélia elhunyt. A makói közönség szerette és tisztelte a színésznőt. Ezt jelzi, hogy a helyi színházat róla nevezték el, továbbá 1924 óta utca is viseli… Tovább olvasom