Szirbik Miklós emlékezete

2017 a reformáció 500. emlékéve, melyről méltó módon szeretnénk blogunkon is megemlékezni. A megemlékezéseinkből nem maradhat ki Egyesületünk névadójának, Szirbik Miklósnak a városért tett tevékenységeinek öröksége, emlékezete. Szirbik Miklós példátlan prédikátori és várostörténet-írói tevékenységéről sok helyen olvashattunk már az elmúlt években, évtizedetekben. Egyik feladatunk, hogy emlékét méltó módon megőrizzük, s… Tovább olvasom

Herczeg Ferenc (1863–1954)

Herczeg Ferenc a történelmi Magyarország Temes megyéjének déli csücskében, a Temes folyó partján települt Versecen látta meg a napvilágot. Lakói, a város alapítói, Mária Terézia királynő uralkodása idején, a törökök elvonulása után érkeztek a bánáti jó földekre. A szép fekvésű város a Ruszka-havasokhoz tartozó Várhegy lábánál terül el. A csúcsán… Tovább olvasom

Csókási képek

A csókási tanyavilág hosszú évtizedek óta néptelen, egykori épületei összedőltek, belesüppedtek a tájba. Talán ez a vidék a makói tanyavilág legelhagyatottabb része, pedig egykor élettől pezsgő területe volt a mezővárosi létnek. A török utáni újjátelepülést követően Csanád vármegyében csak a népesség 1,5%-a élt 1000 főnél kisebb településen. A középkori aprófalvas… Tovább olvasom

1928. március 15 – A nagybetűs ünnep

Az 1928. évben március 15-e a megszokottnál is nagyobb ünnep volt: egy kicsi ország egyik legnagyobb történelmi alakjának, Kossuth Lajosnak a szobrát avatták fel New Yorkban, Makótól több mint hétezer kilométernyire. A szoboravatásra az ország minden szegletéből várták a részt vevőket, így Makóról is. A szoboravatás és támogatása céljából megalakult… Tovább olvasom

„Előre a fürdőépítés sikeréért!”

A makói fürdőkultúra szempontjából fontos megemlíteni az 1955. évi eseményeket: ez évben kezdődtek meg a fürdőépítés munkálatai, illetve a mélykút fúrása a mai Hagymatikum Gyógyfürdő helyén. 1955. július 14-én a Fürdőépítő Bizottság levélben értesítette Makó Város Tanácsát arról, hogy a Népfront Bizottság javaslatára történt fürdőakció során a termelőszövetkezetek, vállalatok és… Tovább olvasom

A makói Kossuth-szobor árnyéka

Előző blogbejegyzésemben bemutattam a Kossuth-szobor felállításának körülményeit, majd az ünnepélyes átadását. A Kossuth-kultusz, illetve a makói Kossuth-szobor felállításának voltak ellenzői. Legalábbis egyről biztosan tudunk… Nagy felháborodást váltott ki gróf Károlyi György képviselő elutasítása a Kossuth-szobor felállításával kapcsolatosan. A meghívást elmondása szerint azért nem fogadta el, mert szerinte „Kossuth nevét arra… Tovább olvasom

Nyári főszezon Makó szívében

A nyári főszezon kellős közepén az évről évre visszatérő szállóige legtöbbször a következő: „Bezzeg a régi időkben ilyen meleg nem volt”. Talán, ha nem is volt ennyire tartós meleg évtizedekkel ezelőtt, az emberek így is tömegesen jártak a makói fürdőbe, hogy kipihenjék fáradalmaikat szeretteikkel, hűsöljenek, vagy megegyenek egy lángost két… Tovább olvasom

Vén Emil kiállítása Makón – 1973

Vén Emil 1902. április 9-én Fiumében született. Édesapja magyar volt, édesanyja olasz. Egy Krúdy Gyuláról készült portréja olyan jól sikerült, hogy felvételi nélkül bekerült a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay Gyula volt mestere. Rudnay Gyulát és tanítványait Espersit János közbenjárására hívta meg Makó 1925-ben, nyári művésztelepre. A telepet Vén Emil vezette,… Tovább olvasom

Családkutatás a 21. században

„Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, s a jövőt sem tudja felépíteni.” Cicero Szűk családunk múltját a családfakutatással tudjuk bővíteni, ami napjainkban egyre divatosabb. Van, aki pénzért rendeli meg, de a legizgalmasabb az, ha saját magunk gyűjtjük az adatokat. A mi családunkban ez úgy indult, hogy az… Tovább olvasom

Országzászló és irredenta kultusz

Urmánczy Nándor örmény származású országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének vezetője, akit a legtöbben „megalkuvást nem tűrő magyarként” emlegettek, 1925-ben meghirdette az országzászló-mozgalmat, megteremtve a két világháború közötti irredenta kultusz egyik legfontosabb elemét. Az országzászló a nemzeti gyász és a revizionista gondolat egyik legfőbb jelképévé vált. Az országzászló szimbolizálta a… Tovább olvasom

Major Miklós a város élén

1886 nyarán Posonyi Ferenc polgármester lemondott tisztségéről, mert belefáradt a város ügyeinek intézésébe és az állandó küzdelembe a képviselőkkel. Szabályos „polgármesteri válság” alakult ki a Maros című lap szerint. A tudósító így fogalmazott: „a javadalmazás kérdésében megállapodás még nem történt; nagyon fontos, hogy oly javadalmazást hozzon javaslatba az ez iránt… Tovább olvasom

“Tilos a hadifogollyal szeretkezni!”

A háborúk idején gyakran esnek ellenséges fegyveres erők őrizetébe katonák – így volt ez az I. világháború alatt is. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregéből az antant hatalmak fogságába kb. 2–2,1 millió osztrák–magyar katona került, de az antant soraiból is több millióan voltak a központi hatalmak fogságában. A hadviselő felek azonban nem… Tovább olvasom

A város szíve – fejezetek a főtér történetéből I.: A kezdetek

A makóiak méltán büszkék főterükre, amely az egykori alföldi mezővárosok közül az egyik legszebb városközpont. Pedig az eredeti „főtér” a megtelepedés után nem a mai helyén, hanem a Maros és a Nagyér közti területen, a mai Gőzmalom utca környékén volt. Itt építették fel az első városházát is, a kis téren… Tovább olvasom