Október 23 hatása Makón

Minden év október 23-án megemlékezünk az 1956-os forradalmi eseményekről. Lerójuk tiszteletünket azon személyek előtt, akik az elnyomás, terror helyett egy szabad és független Magyarország megteremtésében hittek, harcoltak. A háborúskodások, az agresszió és a terror legnagyobb vesztesei véleményem szerint mindig a gyermekek voltak. Egyik napról a másikra kiléptek gyermeki világaikból és… Tovább olvasom

A Református Polgári Fiúiskola

Az új, Gróf Bethlen István református polgári fiúiskola 1927-re készült el. Október 5-e volt a jeles nap, amikor az „öreg iskola” szomszédságában felavatták az új, máig a művelődésügyi szolgálatában álló 10 tantermes épületet. Ettől a naptól kezdve az öreg épületnek is nyugodalmasabb napjai voltak. Az „öreg épület” Református Bethlen Internátusként… Tovább olvasom

Az Újvárosi református templom

Makó Város Tanácsa 1869. május 5-én a régi vásártéren a református egyház részére átadott „5985 négyszögöl területet templom, két paplak, két iskola és egy éneklő lak (kántor lakás) létesítésére.” Az épületek terveit Besenbach Aladár tatai építész készítette 1871-ben. A templomot Szép Ferenc és Jókai István makói építőmesterek építették. A felszentelésre… Tovább olvasom

A Belvárosi református templom

A tündöklő fehér templom felépítéséért Szikszai György református lelkésznek kellett sokat tennie, 1772-től folytak a munkálatok, s valószínűleg már 1774-ben tartottak benne istentiszteletet. Ezt a templomot 1781-ben tűzvész pusztította el, 1784-re épült újjá, tornyait csak 1787 ̶ 88-ra tudták befejezni. Belső tere a puritánságig egyszerű. Dr. Tóth Ferenc szerint a… Tovább olvasom

Etsédi Miklós, a „versfaragó” prédikátor

Etsédi Miklós 1754 körül Mónospetriben született, Bihar megyében. Édesapja református prédikátor volt, édesanyjáról nem szólnak a források. Tanulmányait Debrecenben végezte és már ott a poéta előnevet kapta, megkülönböztetésül a többi Etséditől. A teológia elvégzése után Hódmezővásárhelyre hívták gimnáziumi rektornak. Rövid ottléte alatt kötött házasságot Szőnyi Eszterrel, a neves lelkész Szőnyi… Tovább olvasom

Szirbik Miklós emlékezete

2017 a reformáció 500. emlékéve, melyről méltó módon szeretnénk blogunkon is megemlékezni. A megemlékezéseinkből nem maradhat ki Egyesületünk névadójának, Szirbik Miklósnak a városért tett tevékenységeinek öröksége, emlékezete. Szirbik Miklós példátlan prédikátori és várostörténet-írói tevékenységéről sok helyen olvashattunk már az elmúlt években, évtizedetekben. Egyik feladatunk, hogy emlékét méltó módon megőrizzük, s… Tovább olvasom

Herczeg Ferenc (1863–1954)

Herczeg Ferenc a történelmi Magyarország Temes megyéjének déli csücskében, a Temes folyó partján települt Versecen látta meg a napvilágot. Lakói, a város alapítói, Mária Terézia királynő uralkodása idején, a törökök elvonulása után érkeztek a bánáti jó földekre. A szép fekvésű város a Ruszka-havasokhoz tartozó Várhegy lábánál terül el. A csúcsán… Tovább olvasom

Csókási képek

A csókási tanyavilág hosszú évtizedek óta néptelen, egykori épületei összedőltek, belesüppedtek a tájba. Talán ez a vidék a makói tanyavilág legelhagyatottabb része, pedig egykor élettől pezsgő területe volt a mezővárosi létnek. A török utáni újjátelepülést követően Csanád vármegyében csak a népesség 1,5%-a élt 1000 főnél kisebb településen. A középkori aprófalvas… Tovább olvasom

1928. március 15 – A nagybetűs ünnep

Az 1928. évben március 15-e a megszokottnál is nagyobb ünnep volt: egy kicsi ország egyik legnagyobb történelmi alakjának, Kossuth Lajosnak a szobrát avatták fel New Yorkban, Makótól több mint hétezer kilométernyire. A szoboravatásra az ország minden szegletéből várták a részt vevőket, így Makóról is. A szoboravatás és támogatása céljából megalakult… Tovább olvasom

„Előre a fürdőépítés sikeréért!”

A makói fürdőkultúra szempontjából fontos megemlíteni az 1955. évi eseményeket: ez évben kezdődtek meg a fürdőépítés munkálatai, illetve a mélykút fúrása a mai Hagymatikum Gyógyfürdő helyén. 1955. július 14-én a Fürdőépítő Bizottság levélben értesítette Makó Város Tanácsát arról, hogy a Népfront Bizottság javaslatára történt fürdőakció során a termelőszövetkezetek, vállalatok és… Tovább olvasom

A makói Kossuth-szobor árnyéka

Előző blogbejegyzésemben bemutattam a Kossuth-szobor felállításának körülményeit, majd az ünnepélyes átadását. A Kossuth-kultusz, illetve a makói Kossuth-szobor felállításának voltak ellenzői. Legalábbis egyről biztosan tudunk… Nagy felháborodást váltott ki gróf Károlyi György képviselő elutasítása a Kossuth-szobor felállításával kapcsolatosan. A meghívást elmondása szerint azért nem fogadta el, mert szerinte „Kossuth nevét arra… Tovább olvasom

Nyári főszezon Makó szívében

A nyári főszezon kellős közepén az évről évre visszatérő szállóige legtöbbször a következő: „Bezzeg a régi időkben ilyen meleg nem volt”. Talán, ha nem is volt ennyire tartós meleg évtizedekkel ezelőtt, az emberek így is tömegesen jártak a makói fürdőbe, hogy kipihenjék fáradalmaikat szeretteikkel, hűsöljenek, vagy megegyenek egy lángost két… Tovább olvasom

Vén Emil kiállítása Makón – 1973

Vén Emil 1902. április 9-én Fiumében született. Édesapja magyar volt, édesanyja olasz. Egy Krúdy Gyuláról készült portréja olyan jól sikerült, hogy felvételi nélkül bekerült a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay Gyula volt mestere. Rudnay Gyulát és tanítványait Espersit János közbenjárására hívta meg Makó 1925-ben, nyári művésztelepre. A telepet Vén Emil vezette,… Tovább olvasom

Családkutatás a 21. században

„Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, s a jövőt sem tudja felépíteni.” Cicero Szűk családunk múltját a családfakutatással tudjuk bővíteni, ami napjainkban egyre divatosabb. Van, aki pénzért rendeli meg, de a legizgalmasabb az, ha saját magunk gyűjtjük az adatokat. A mi családunkban ez úgy indult, hogy az… Tovább olvasom

Országzászló és irredenta kultusz

Urmánczy Nándor örmény származású országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének vezetője, akit a legtöbben „megalkuvást nem tűrő magyarként” emlegettek, 1925-ben meghirdette az országzászló-mozgalmat, megteremtve a két világháború közötti irredenta kultusz egyik legfontosabb elemét. Az országzászló a nemzeti gyász és a revizionista gondolat egyik legfőbb jelképévé vált. Az országzászló szimbolizálta a… Tovább olvasom