Horthy Miklós Makón

150 éve, 1868. június 18-án született Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Történelmünk egyik fontos szereplője, ezért megérdemli, hogy emlékezzünk rá. Helytelen, ha csak a rosszat, ha csak a jót emeljük ki. Nem szabad elfelejteni a kort, amikor hazánkat ellenségek vették körül, az országot szétdarabolták, forradalmak és széteső gazdasági, családi, sőt földrajzi… Tovább olvasom

Tettamanti Béla

Tettamanti Béla bátyámnak, gyönge gyémántjaimnak hű ojtogatójának: Nyissuk ki egészen magunkat, hogy minden testvérünk egyszerre juthasson a szeretetbe, ha napszívünk kisüt szép homlokunkon. Makó, 1925. február 4. József Attila A Nem én kiáltok című kötet ajánlása József Attilától Tettamanti Bélának Tettamanti Béla filozófus, pedagógus, pszichológus és egyetemi tanár. A makói… Tovább olvasom

Jókai Mórt ünnepelte Csanád vármegye

Az előző Jókai Mór blogbejegyzésünk itt olvasható el. Csanád vármegye közgyűlése csak novemberben tárgyalta hivatalosan az országos Jókai-bizottság megkeresését, hogy csatlakozzanak az ünnepséghez. Az 1893. november 20-i közgyűlésen elhatározták, hogy az írót felirattal üdvözlik. Egy küldöttséget is összeállítottak, amelyet dr. Meskó Sándor alispán vezetett. Tagok voltak: dr. Kristóffy József megyei főjegyző, Blaskovics Aladár, P. Eckhardt… Tovább olvasom

Jókai Mór Makó díszpolgára

Komócsy József (1836–1894) költő 1893. március 3-án tette közzé az alábbi felhívását: Ebben az évben lesz ötven éve, hogy hazánk koszorús nagy költője Jókai Mór első irodalmi munkájával a közönség előtt megjelent […] a ki annyi kincset adott nekünk félszázadon át, azt mi tiszteletünk és szeretetünk kincseivel vegyük körül. Rendezzünk… Tovább olvasom

Hősök ligete Makón

Az I. világháborút követelő emberáldozatok rengeteg családot tettek tönkre, sokan borultak mély gyászba. Megemlékezések sorozata vette kezdetét 1920 után. Makón 1921-ben indítványozták először  a háborús hősök neveinek megörökítését. Dr. Nikelszky Jenő polgármester 1923. április 28-án terjesztette elő a Hősi emlékmű tervét, mely napjainkban is Makó legforgalmasabb helyén található meg. Ma… Tovább olvasom

A Makói Tisztaságfürdő

 A Makói Tisztaságfürdő 1962. április 4-én (Felszabadulás napján) került ünnepélyes keretek között átadásra. Az objektum 14 millió forintos beruházással épült meg. A fürdő 1963-ban került a Csongrád Megyei Víz-és Csatornamű Vállalat kezelésébe. A medencéket ellátó termálkutakat 1955-ben kezdték el fúrni. A fürdő egyidejűleg 1600 fő fürdőző vendég fogadására volt alkalmas.… Tovább olvasom

130 éve hunyt el Tarnay Antal honvéd százados

Tarnay Antal Makón született 1827. január 6-án. Édesapja Tarnay Mihály főszolgabíró, aki országgyűlési képviselő is volt . Édesanyja Niamessny Júlia. A nemesi származású ifjak szokásához hűen jogi tanulmányokat folytatott, majd 1846-tól hadapród volt a 2. Sándor gyalogezredben. 1847. május 1-től 1848. szeptember 10-ig a bécsi nemesi testőrségben szolgált testvérével, Károllyal… Tovább olvasom

Szakáts Gábor – egy elfeledett gépészmérnök

Szakáts Gábor jómódú makói gazdálkodók gyermekeként született; édesapja Justh Gyula politikájának egyik leglelkesebb támogatója volt. Az ifjú Szakáts Gábor már korán kiemelkedett az átlagból, kilencévesen faszénnel fűtött gőzgépet konstruált, de egyébként is felhívta magára a figyelmet leleményességével és talpraesettségével. Gimnáziumi tanulmányai után a Királyi József Nádor Műegyetemen tanult tovább (a… Tovább olvasom

A kisvárosi demokrata ideáltípusa: Könyves-Kolonics József jogász, városvezető és publicista

„Nehéz volt a végnapjait élő és innen már elűzött népgyilkos rendszerben bátor hazafinak, meg nem alkuvó demokratának és egyáltalán helytálló férfinak lenni. Nehéz volt, de nem lehetetlen. Mégis fehér holló az ilyen s úgy kell rámutatnunk ezekre, mint ritka szálfákra a meglapuló bozót közt. Könyves-Kolonics József Makó közéletében volt ilyen… Tovább olvasom

Páger Antal emléktábla

Makó város önkormányzata, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége makói csoportja és a Park Mozi közös szervezésében 1992. január 26–31-én emlékeztek meg Páger Antalról. A belvárosi római katolikus templomban Katona Pál mondott gyászmisét. Január 27-én a Barcsai utcai szülőházon elhelyezett, Gajdos Dezső véste emléktáblát dr. Tóth Ferenc avatta föl. A szülőházról azonban… Tovább olvasom

A gyufa

„Az öreg fölnézett rá, azután belenyúlt a tarisznyába. Várj csak, valami még van itt a számodra. Egy papírba göngyölt csomagot húzott elő. Öreges lassúsággal bontotta föl. Kis színes skatulyácskák voltak a csomagban, papírzacskók mindenfélék. Ezeket küldik neked, Nuca. A papirosban színes cukor van, emitt meg valami szappanféle. Ezek a skatulyácskák… Tovább olvasom

Ifjúsági fürdőzés megszervezése 1918-ban

Az ifjúság rendszeres testedzése, a közegészségügy prevenciója régi időkig visszavezethető. Az őseink is már tudták, hogy a rendszeres mozgás nem csak a testnek, de a léleknek is elengedhetetlen. A sportolás megtanít önfegyelemre, becsületesen felkészít a győzelemre, vereségekre, ami egy egészséges felnőtt számára elengedhetetlen az életben való boldoguláshoz. Az ifjúság testedzését… Tovább olvasom

Árvízi emlékmű Makón

Makót 1821-ben, majd 1970-ben sújtotta nagy árvíz. Gilitze István makói költő így írt az 1821-es nagy marosi árvízről: „Valaki rá tekint ezen írásomra Fordittsa szemeit Makó várossára Édes hazám Makó de gyászba borultál! Számtalan károkat víz miatt vallottál. Írtak húszon egybe, ezer nyoltz száz után, Szent Jakab havának, az harmadik… Tovább olvasom

Marczibányi István, a mecénás

Marczibányi István nevét emléktábla örökíti meg Makón, az önkormányzat épületén. Avatására 2003. április 30-án került sor. De ki is volt Marczibányi István, aki 265 éve 1752. július 25-én született Makón? Édesapja Marczibányi Lőrinc Csanád vármegyei nagybirtokos, alispán. Az első ismert makói hagymára vonatkozó feljegyzés is tőle származik 1755-ből. Fia komoly… Tovább olvasom

A belvárosi református templom a képzőművészetben

A makói református ótemplom, az ún. fehértemplom gyakran megjelenik festményeken, grafikákon és fényképeken. Nem véletlen ez, hiszen a városkép meghatározó épületéről van szó. Az első ismert alkotás Choma Józsefé, amelyet a rajta lévő kis fémlap tanúsága szerint 1935-ben adományoztak a református egyháznak, és napjainkban is az egyház tulajdonában van. Az… Tovább olvasom