A makói labdarúgás rövid története II. rész

A makói labdarúgás történetének első részét itt olvashatja el. A Városi Tanács VB-je 1954-ben foglalkozott először a sportélettel. Ekkor megállapították, hogy már korábban is foglalkozni kellett volna ezzel a témával, illetve az iratokból kiderül: a vezetés szerint a sportélet nem kielégítő. Évek teltek el, mire lépésre szánták el magukat a… Tovább olvasom

Kiss József költő Makón

Kiss József költő 175 éve a Borsod megyei Mezőcsáton született 1843. november 30-án. Több irodalomtörténész szerint a magyar líra egyik kiemelkedő alakja és a magyar zsidó költészet megalkotója. Komlós Aladár szerint: „Kiss József, a kor legjelentékenyebb magyar-zsidó költője”. Kozma Andor viszont egyértelműen nemzeti magyar költőnek tartja. Nemcsak mert magyarul ír,… Tovább olvasom

A makói labdarúgás rövid története I. rész

 65 évvel ezelőtt az „Aranycsapat” 1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban november 25-ét a Magyar Labdarúgás Napjává nyilvánította. A makói labdarúgás története 1912-ig nyúlik vissza. Ez év… Tovább olvasom

Tisza Istvánra emlékezünk II.

Héya Zoltán festményét, amely Tisza Istvánt ábrázolta 1924. november 8-án Csanád vármegye díszközgyűlésén leplezték le. Megemlékezéseket tartottak Makó templomaiban is. Az ünnepségre a városba érkezett a Tisza István Emlékbizottság és a Tisza István Társaskör képviseletében Kálmán Gusztáv ny. államtitkár. A debreceni Tisza István Tudományegyetemet a makói születésű Szabó Dezső történész… Tovább olvasom

A 100 éve meggyilkolt Tisza Istvánra emlékezünk I.

Makón, Csanád vármegye székhelyén Tisza Istvánról több alkalommal is megemlékeztek. Arról a politikusról, aki Magyarország integritását és a dualista rendszeren belüli önállóságát kívánta megőrizni. 1918-ra neve sokak számára a háború jelképévé vált, pedig kezdetben ellenezte azt. Tisztában volt azonban azzal, hogy az ország területi épsége, és a magyarságnak a régióban… Tovább olvasom

Mikor indult újra az oktatás Makón az 1956-os forradalom után?

VDM Október 23. hatása Makón címmel írást tett közzé a Szirbik Miklós Egyesület Maroskult blogján. Ebben – Vida Zoltán tanulmányi felügyelő 1957. július 10-én kelt tanév végi jelentésére hivatkozva jóhiszeműen azt állítja, hogy „a nevelők november 5-én megkezdték a tanítást, de a hangulat és a zűrzavar továbbra is jelen volt az… Tovább olvasom

Hagymaszobor

Szegedi utca bronz Sütő Ferenc 2000 A belvárosban található alkotást nevezhetjük Makó egyik jelképének is. Makó Város Önkormányzata 1997 őszén írt ki pályázatot köztéri szobor elkészítésére „Hagyma és ember” címmel. Az 1:5 léptékű maketteket 1998. február 10-ig kellett benyújtani. A pályázatra 19 művész 22 pályázatot adott be. Eredetileg főtéri szökőkút… Tovább olvasom

Ereklyés országzászló

Csanád vezér tér tégla, műkő (csiszolt beton) Hősök parkja (Loós János) Csernyus Lőrinc (1942) 2017 Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum elleni tiltakozás jelképeként terjedtek el hazánkban az országzászlók. Makón is tervezték egy országzászló felállítását, aminek megvalósítása sokáig elhúzódott. A Turul Szövetségbe tömörült makói Bajtársi Egyesület már 1933-ban kezdeményezte a… Tovább olvasom

Fátyol Misi cigányprímás-szobor

FÁTYOL MISI CIGÁNYPRÍMÁS SZOBRA bronz, mészkő talapzaton Kis Jenő Ferenc Makó, Széchenyi tér a Korona Szálló épületének délkeleti sarkánál 2009. A szoborállítás elsősorban Bozsogi Attila, az egykori zenésztárs ötletként fogant meg – a kezdeményezés azután követőkre talált; 2008 tavaszára már több mint 600 aláírás gyűlt össze ennek szorgalmazására. Júniusban a… Tovább olvasom

A szőlőtermelés története Makón

A makói szőlőtermelés első forrása 1664-ből származik Martin Zeilertől: szerinte Makó a szőlőtermelésről híres. Ebből arra következtethetünk, hogy a településen és környékén régóta termelték a növényt. 1685-ben Georg Krekvitz is hasonlóan ír Makóról. A szőlő az 1699-es visszatelepülés után is fontos maradt. Erről árulkodik Szirbik Miklós érzékletes leírása: Hajdan itt… Tovább olvasom

120 éve született Mályusz Elemér történész

1898. augusztus 22-én Makón született a magyar történelemtudomány egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi hírű képviselője, Mályusz Elemér. 2018-tól Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete döntése alapján életműve a települési értéktárban is helyet kapott. Édesapja, aki büszkén vállalta felvidéki evangélikus származását, városunkban volt járásbíró. Sőt, az épülő bíróság munkálatait is ő ellenőrizte. Sajnos nem tudjuk… Tovább olvasom

„Pálinka, szerelmem, légy az enyém!”

A történeti források arról nem emlékeznek meg, hogy mikortól főzik városukban e fontos nedűt, azt azonban tudjuk, hogy rajongói szép számmal voltak, vannak és lesznek. Az eredeti makói hagymapálinkának már az „elkészítési” módja is sajátos. Az igazi makói vöröshagymához három év kellett, így a hagymapálinkához is legalább három lépésben lehetett… Tovább olvasom

Játékvezetői jelentés egy izgalmas labdarúgó-mérkőzésről

Jelentés egy 1958-as járási labdarúgó mérkőzésről, ahol a játékvezető kalandos úton menekült meg a földeáki szurkolók haragjától Jelentem, hogy a folyó hó 23-án, Földeákon megrendezett Földeák-Makói Vasas II járási bajnoki mérkőzést a második félidő tizenhatodik percében véglegesen beszüntettem, amikor is a makói csapat 1:0-ás félidő után 1:0 arányban vezetett. A… Tovább olvasom

Megriadt nő

Helye: Széchenyi tér Anyaga: bronz Tervezte: Nagy Gyula Bronzba öntette: Gajdos Dezső Átadás éve: 1988 Felirata: Városának ajándékozta Gajdos Dezső, 1988, másik: Nagy Gy, 1930 Nagy Gyula szobrászművész egyik legkedveltebb szobra 1988 óta díszíti főterünket. A Megriadt nő, vagy ahogyan sokan mások nevezik, a Makói Vénusz a város főterén található,… Tovább olvasom

Tettamanti Béla – II. rész

Előző írásunkat itt olvashatja Tettamanti Béláról. 1926 szeptemberétől a szegedi Középiskolai Tanárképző Intézet tanára. Itt német nyelvet és módszertant tanított. Szegeden került kapcsolatba a Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Intézetével és annak vezetőjével, Imre Sándorral. Imre Sándor munkássága nagy hatást gyakorolt pedagógiai gondolkodásának fejlődésére. 1928-ban letette bölcsészdoktori szigorlatát. Fő tárgya a… Tovább olvasom