Hagymaszobor

Szegedi utca bronz Sütő Ferenc 2000 A belvárosban található alkotást nevezhetjük Makó egyik jelképének is. Makó Város Önkormányzata 1997 őszén írt ki pályázatot köztéri szobor elkészítésére „Hagyma és ember” címmel. Az 1:5 léptékű maketteket 1998. február 10-ig kellett benyújtani. A pályázatra 19 művész 22 pályázatot adott be. Eredetileg főtéri szökőkút… Tovább olvasom

Ereklyés országzászló

Csanád vezér tér tégla, műkő (csiszolt beton) Hősök parkja (Loós János) Csernyus Lőrinc (1942) 2017 Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum elleni tiltakozás jelképeként terjedtek el hazánkban az országzászlók. Makón is tervezték egy országzászló felállítását, aminek megvalósítása sokáig elhúzódott. A Turul Szövetségbe tömörült makói Bajtársi Egyesület már 1933-ban kezdeményezte a… Tovább olvasom

Fátyol Misi cigányprímás-szobor

FÁTYOL MISI CIGÁNYPRÍMÁS SZOBRA bronz, mészkő talapzaton Kis Jenő Ferenc Makó, Széchenyi tér a Korona Szálló épületének délkeleti sarkánál 2009. A szoborállítás elsősorban Bozsogi Attila, az egykori zenésztárs ötletként fogant meg – a kezdeményezés azután követőkre talált; 2008 tavaszára már több mint 600 aláírás gyűlt össze ennek szorgalmazására. Júniusban a… Tovább olvasom

A szőlőtermelés története Makón

A makói szőlőtermelés első forrása 1664-ből származik Martin Zeilertől: szerinte Makó a szőlőtermelésről híres. Ebből arra következtethetünk, hogy a településen és környékén régóta termelték a növényt. 1685-ben Georg Krekvitz is hasonlóan ír Makóról. A szőlő az 1699-es visszatelepülés után is fontos maradt. Erről árulkodik Szirbik Miklós érzékletes leírása: Hajdan itt… Tovább olvasom

120 éve született Mályusz Elemér történész

1898. augusztus 22-én Makón született a magyar történelemtudomány egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi hírű képviselője, Mályusz Elemér. 2018-tól Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete döntése alapján életműve a települési értéktárban is helyet kapott. Édesapja, aki büszkén vállalta felvidéki evangélikus származását, városunkban volt járásbíró. Sőt, az épülő bíróság munkálatait is ő ellenőrizte. Sajnos nem tudjuk… Tovább olvasom

„Pálinka, szerelmem, légy az enyém!”

A történeti források arról nem emlékeznek meg, hogy mikortól főzik városukban e fontos nedűt, azt azonban tudjuk, hogy rajongói szép számmal voltak, vannak és lesznek. Az eredeti makói hagymapálinkának már az „elkészítési” módja is sajátos. Az igazi makói vöröshagymához három év kellett, így a hagymapálinkához is legalább három lépésben lehetett… Tovább olvasom

Játékvezetői jelentés egy izgalmas labdarúgó-mérkőzésről

Jelentés egy 1958-as járási labdarúgó mérkőzésről, ahol a játékvezető kalandos úton menekült meg a földeáki szurkolók haragjától Jelentem, hogy a folyó hó 23-án, Földeákon megrendezett Földeák-Makói Vasas II járási bajnoki mérkőzést a második félidő tizenhatodik percében véglegesen beszüntettem, amikor is a makói csapat 1:0-ás félidő után 1:0 arányban vezetett. A… Tovább olvasom

Megriadt nő

Helye: Széchenyi tér Anyaga: bronz Tervezte: Nagy Gyula Bronzba öntette: Gajdos Dezső Átadás éve: 1988 Felirata: Városának ajándékozta Gajdos Dezső, 1988, másik: Nagy Gy, 1930 Nagy Gyula szobrászművész egyik legkedveltebb szobra 1988 óta díszíti főterünket. A Megriadt nő, vagy ahogyan sokan mások nevezik, a Makói Vénusz a város főterén található,… Tovább olvasom

Tettamanti Béla – II. rész

Előző írásunkat itt olvashatja Tettamanti Béláról. 1926 szeptemberétől a szegedi Középiskolai Tanárképző Intézet tanára. Itt német nyelvet és módszertant tanított. Szegeden került kapcsolatba a Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Intézetével és annak vezetőjével, Imre Sándorral. Imre Sándor munkássága nagy hatást gyakorolt pedagógiai gondolkodásának fejlődésére. 1928-ban letette bölcsészdoktori szigorlatát. Fő tárgya a… Tovább olvasom

Horthy Miklós Makón

150 éve, 1868. június 18-án született Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Történelmünk egyik fontos szereplője, ezért megérdemli, hogy emlékezzünk rá. Helytelen, ha csak a rosszat, ha csak a jót emeljük ki. Nem szabad elfelejteni a kort, amikor hazánkat ellenségek vették körül, az országot szétdarabolták, forradalmak és széteső gazdasági, családi, sőt földrajzi… Tovább olvasom

Tettamanti Béla

Tettamanti Béla bátyámnak, gyönge gyémántjaimnak hű ojtogatójának: Nyissuk ki egészen magunkat, hogy minden testvérünk egyszerre juthasson a szeretetbe, ha napszívünk kisüt szép homlokunkon. Makó, 1925. február 4. József Attila A Nem én kiáltok című kötet ajánlása József Attilától Tettamanti Bélának Tettamanti Béla filozófus, pedagógus, pszichológus és egyetemi tanár. A makói… Tovább olvasom

Jókai Mórt ünnepelte Csanád vármegye

Az előző Jókai Mór blogbejegyzésünk itt olvasható el. Csanád vármegye közgyűlése csak novemberben tárgyalta hivatalosan az országos Jókai-bizottság megkeresését, hogy csatlakozzanak az ünnepséghez. Az 1893. november 20-i közgyűlésen elhatározták, hogy az írót felirattal üdvözlik. Egy küldöttséget is összeállítottak, amelyet dr. Meskó Sándor alispán vezetett. Tagok voltak: dr. Kristóffy József megyei főjegyző, Blaskovics Aladár, P. Eckhardt… Tovább olvasom

Jókai Mór Makó díszpolgára

Komócsy József (1836–1894) költő 1893. március 3-án tette közzé az alábbi felhívását: Ebben az évben lesz ötven éve, hogy hazánk koszorús nagy költője Jókai Mór első irodalmi munkájával a közönség előtt megjelent […] a ki annyi kincset adott nekünk félszázadon át, azt mi tiszteletünk és szeretetünk kincseivel vegyük körül. Rendezzünk… Tovább olvasom

Hősök ligete Makón

Az I. világháborút követelő emberáldozatok rengeteg családot tettek tönkre, sokan borultak mély gyászba. Megemlékezések sorozata vette kezdetét 1920 után. Makón 1921-ben indítványozták először  a háborús hősök neveinek megörökítését. Dr. Nikelszky Jenő polgármester 1923. április 28-án terjesztette elő a Hősi emlékmű tervét, mely napjainkban is Makó legforgalmasabb helyén található meg. Ma… Tovább olvasom

A Makói Tisztaságfürdő

 A Makói Tisztaságfürdő 1962. április 4-én (Felszabadulás napján) került ünnepélyes keretek között átadásra. Az objektum 14 millió forintos beruházással épült meg. A fürdő 1963-ban került a Csongrád Megyei Víz-és Csatornamű Vállalat kezelésébe. A medencéket ellátó termálkutakat 1955-ben kezdték el fúrni. A fürdő egyidejűleg 1600 fő fürdőző vendég fogadására volt alkalmas.… Tovább olvasom