Heti verselő | Markó Ferencz verseinek válogatása

Markó Ferenczről keveset tudunk. Magyar írónak és költőnek nevezte magát, néhány verse ránk is maradt. Amit biztosan tudunk, hogy Pittsburgh-be emigrált már az 1920-as évek előtt, és Makó város polgármesterének (Dr. Nikelszky Jenő) levelet írt 1923-ban, melyben leírja aggodalmait a hazájával kapcsolatosan, és csatolja az elmúlt években szerzett verseit. A… Tovább olvasom

Az “Építész” fotósorozata Makóról a Fortepan oldalon

Magyarország egyik legnagyobb, folyamatosan bővülő fotóadatbázisáról, az interneten szabadon elérhető Fortepan oldalról korábban már írtunk blogunkban. A legtöbb makói vonatkozású képet egy “Építész” nicknevű felhasználó töltötte fel. A fotók témája elsősorban a város épített öröksége. Egy általa közzétett, öt képből álló sorozatban a református templom tornyából készült fotókat láthatunk 1951-ből.… Tovább olvasom

Szirbik Miklós emlékezete

Szirbik Miklós (1781-1853) református lelkész, a város első helytörténet-írójának neve jól cseng Makón. Már az 1920-as és 1930-as években is tisztelettel emlegették. Első, mindmáig legteljesebb életrajzát dr. Eperjessy Kálmán írta meg. Kiadták két alkalommal is művét A Makó várossának közönséges és az abban lévő reformata eklésianak különös leírásá-t, emléktáblákat avattak… Tovább olvasom

Börcsök Attilát Makó Város Emlékérmével tüntették ki

Börcsök Attila néprajzi gyűjtő, a József Attila Múzeum gyűjteménykezelője harminc éve gyűjti Makó és az egykori Csanád vármegyei falvak néprajzának, népművészetének, paraszti gazdálkodásának tárgyi emlékeit. Makó Város Önkormányzata a közművelődésben való tevékenységéért Makó Város Közművelődéséért Emlékéremmel tüntette ki, melyet 2017. május 5-én vehetett át. Börcsök Attila a folyamatos gyűjtést szabadidejében… Tovább olvasom

Heti verselő | Parafrázisok Nagy László versére

Nagy László Adjon az Isten című verse a posztmodern költőket is megihlette. Vörös István és Lackfi János parafrázisait az eredeti vers után olvashatjuk. Nagy László Adjon az Isten  Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő… Tovább olvasom

“Kit érdekel Tömörkény? Ki olvas Tömörkényt?”

A Tömörkény István örökében című emlékülésről. A Móra Ferenc Múzeum egykori igazgatójára, az intézmény fundamentumát felépítő Tömörkény Istvánra emlékeztek az író, újságíró, néprajzkutató – egyben (a néprajztudomány iránt érdeklődőknek) adatközlő – halálának századik évfordulóján. Az emlékülés 2017. április 24-én 9 óra 30 perckor kezdődött a szegedi intézményben. Bárkányi Ildikó néprajzkutató,… Tovább olvasom

Országzászló és irredenta kultusz

Urmánczy Nándor örmény származású országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének vezetője, akit a legtöbben „megalkuvást nem tűrő magyarként” emlegettek, 1925-ben meghirdette az országzászló-mozgalmat, megteremtve a két világháború közötti irredenta kultusz egyik legfontosabb elemét. Az országzászló a nemzeti gyász és a revizionista gondolat egyik legfőbb jelképévé vált. Az országzászló szimbolizálta a… Tovább olvasom

Major Miklós a város élén

1886 nyarán Posonyi Ferenc polgármester lemondott tisztségéről, mert belefáradt a város ügyeinek intézésébe és az állandó küzdelembe a képviselőkkel. Szabályos „polgármesteri válság” alakult ki a Maros című lap szerint. A tudósító így fogalmazott: „a javadalmazás kérdésében megállapodás még nem történt; nagyon fontos, hogy oly javadalmazást hozzon javaslatba az ez iránt… Tovább olvasom

Egyházi ünnepek régi képeslapokon

A Szirbik Miklós Egyesület legújabb kiadványa Dr. Barna Gábor néprajztudós és Halász Tamás szerkesztésében Ünnepeinken köszönteni szoktuk egymást: áldott, kegyelmekben gazdag vagy kellemes ünnepeket, hosszú életet és jó egészséget kívánunk. Így van ez a legnagyobb egyházi ünnepeinken: karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor is, amelyek csaknem két évezred óta tagolják az esztendőt… Tovább olvasom

FORTEPAN – Makó?

A Szepesi Ákos és Tamási Miklós által indított kis online fotógyűjtemény mára 40-50 ezres komoly archívummá bővült. Aki még nem tallózta a FORTEPAN-t és érdekli a 20. század története, vagy csak szeret régi képeket nézegetni, annak jó szívvel ajánljuk. A keresőbe írva 64 makói képet találtam, igazi kincseket a „boldog… Tovább olvasom

Hollósy Kornélia szobra

A magyar csalogány 1879 után lett Csanád vármegye első asszonya, hiszen férjét, Lonovics Józsefet ekkor választották meg főispánnak. Alig több mint 10 évvel később Hollósy Kornélia elhunyt. A makói közönség szerette és tisztelte a színésznőt. Ezt jelzi, hogy a helyi színházat róla nevezték el, továbbá 1924 óta utca is viseli… Tovább olvasom

SZÁMADÁS – A József Attila Múzeum új kiállítása

A József Attila Múzeum és a Börcsök Attila Néprajzi Különgyűjtemény új, néprajzi témájú, időszaki kiállításáról SZÁMADÁS ÖSSZEGZÉS LELTÁR ÁTADÁS Herman Ottó, a szepesi szász származású tudós, az utolsó magyar polihisztor a 19-20. század fordulóján több összegző munkájában szól a pásztori számadásformákról. A rovástechnika használatának tárgyi emlékei a rováspálcák. A pásztorok… Tovább olvasom

Helytörténeti mobilapplikáció Makón

2017 januárjában mutatta be a Szirbik Mikós Egyesület a MakóAnnoGuide elnevezésű mobiltelefonos applikációját. A 21. században a fiatalok egyre újabb és újabb technikai eszközöket használnak, mára pedig természetessé vált az okostelefonok és a táblagépek használata. Biztosan van olyan olvasó, aki ezt a blogbejegyzést is egy ilyen eszközről olvassa. A Szirbik… Tovább olvasom