Juhász Gyula szobra Makón

Juhász Gyula 135 évvel ezelőtt, 1883. április 4-én született Szegeden – rá emlékezünk. 1913-tól 1917-ig Makón élt, s ez idő alatt az állami főgimnáziumban tanított. Juhász Gyula makói szobra a Belvárosban, a Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola épületének előkertjében található. Magyarország egyik legjelentősebb 20. századi költőjének szobrát Humenyánszki… Tovább olvasom

A Makói Tisztaságfürdő

 A Makói Tisztaságfürdő 1962. április 4-én (Felszabadulás napján) került ünnepélyes keretek között átadásra. Az objektum 14 millió forintos beruházással épült meg. A fürdő 1963-ban került a Csongrád Megyei Víz-és Csatornamű Vállalat kezelésébe. A medencéket ellátó termálkutakat 1955-ben kezdték el fúrni. A fürdő egyidejűleg 1600 fő fürdőző vendég fogadására volt alkalmas…. Tovább olvasom

Makói Kincsestár – elérhető már az interneten is

A Szirbik Miklós Egyesület örömmel értesíti a maroskult.hu olvasóit, hogy a Makói Kincsestár kötetei már nem csak nyomtatott változatban olvashatók. Alkalmazkodva a 21. század elvárásaihoz, 2018. március 22-től digitálisan is elérhetőek kiadványaink http://szirbikegyesulet.hu/makoi-kincsestar-sorozat/ – honlapunkon. A Makó Kincsestár sorozatban eddig három kötet jelent meg: 1. Zeitler Ádám: Tanulmányok Makó 1945… Tovább olvasom

Heti verselő | Szécsi Margit: Március

Téli szellők fújjatok csak játszatok a hajamon. Olvassz havat, melengető márciusi szép napom. Fagyos folyó megáradjon, vessen bimbót minden ág, Szebb a somfa gyenge szirma mint a szürke jégvirág. Március van, március van. Ember s állat érzi már, dong a kaptár, szárnyat rezget százezernyi kismadár. Jó volna a nagykabátot félredobni,… Tovább olvasom

130 éve hunyt el Tarnay Antal honvéd százados

Tarnay Antal Makón született 1827. január 6-án. Édesapja Tarnay Mihály főszolgabíró, aki országgyűlési képviselő is volt . Édesanyja Niamessny Júlia. A nemesi származású ifjak szokásához hűen jogi tanulmányokat folytatott, majd 1846-tól hadapród volt a 2. Sándor gyalogezredben. 1847. május 1-től 1848. szeptember 10-ig a bécsi nemesi testőrségben szolgált testvérével, Károllyal… Tovább olvasom

Buzás Lászlóra emlékezünk

Nagyon sokunk „Laci Bácsija” 1907. november 13-án született Budapesten. Édesapja korán meghalt, édesanyja egyedül nevelte két fiát. Makón, a Csanád vezér téri Főgimnáziumban érettségizett 1927-ben. A család anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy a jó képességű diák egyetemen folytassa tovább a tanulást. Ezért munkát vállalt a budapesti Lampart Gyárban, raktárosként…. Tovább olvasom

A városi bérpalota története 2.

Tóth Ferenc Makó igézetében című kötetében olyan cikkeket, tanulmányokat válogatott össze, amelyek az elmúlt negyven év folyamán újságokban jelentek meg, így azonban “ezek az írások a lapok temetőjébe kerülve alusszák talán örök álmukat”.* Blogunkon a következőkben olyan írásokat közlünk – részletekben – a legmakaibb makai tollából, amelyek érdekesek lehetnek mind… Tovább olvasom

maroskult.hu

Kedves Olvasóink, blogunk új fejezethez érkezett: mostantól maroskult.hu néven érhető el oldalunk! 🙂 Számlálónk újraindult, de nagyon örülünk az eddigi majdnem 16.000 megtekintésnek! Reméljük, a továbbiakban is velünk maradnak, mi azon fogunk dolgozni, hogy a jövőben is minél több és minőségi cikket osszunk meg Makó helytörténetéről, emlékeiről, néprajzáról. Üdvözlettel: A… Tovább olvasom

Szakáts Gábor – egy elfeledett gépészmérnök

Szakáts Gábor jómódú makói gazdálkodók gyermekeként született; édesapja Justh Gyula politikájának egyik leglelkesebb támogatója volt. Az ifjú Szakáts Gábor már korán kiemelkedett az átlagból, kilencévesen faszénnel fűtött gőzgépet konstruált, de egyébként is felhívta magára a figyelmet leleményességével és talpraesettségével. Gimnáziumi tanulmányai után a Királyi József Nádor Műegyetemen tanult tovább (a… Tovább olvasom

A kisvárosi demokrata ideáltípusa: Könyves-Kolonics József jogász, városvezető és publicista

„Nehéz volt a végnapjait élő és innen már elűzött népgyilkos rendszerben bátor hazafinak, meg nem alkuvó demokratának és egyáltalán helytálló férfinak lenni. Nehéz volt, de nem lehetetlen. Mégis fehér holló az ilyen s úgy kell rámutatnunk ezekre, mint ritka szálfákra a meglapuló bozót közt. Könyves-Kolonics József Makó közéletében volt ilyen… Tovább olvasom

Páger Antal emléktábla

Makó város önkormányzata, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége makói csoportja és a Park Mozi közös szervezésében 1992. január 26–31-én emlékeztek meg Páger Antalról. A belvárosi római katolikus templomban Katona Pál mondott gyászmisét. Január 27-én a Barcsai utcai szülőházon elhelyezett, Gajdos Dezső véste emléktáblát dr. Tóth Ferenc avatta föl. A szülőházról azonban… Tovább olvasom

Egy öreg mozigépész feljegyzései

Néhány évvel ezelőtt egy kedves, régi barátom eljuttatta hozzám a saját könyvének tiszteletpéldányát. A borítón a régi Páger mozi képe „köszönt vissza”, Aloma – avagy egy öreg mozigépész feljegyzései címmel. A könyvet még ki sem kellett nyitnom, az emlékképek máris előjöttek – 7 évesen itt tekintettem meg a Csillagok Háborúja… Tovább olvasom

Páger Antal makói kapcsolatai

Páger Antal színművészre egy korabeli írással emlékezünk, amely egyben az 1970-es évekre is fényt vetít. Az alábbi visszaemlékezést dr. Forgó István írta, aki 1967 és 1984 között volt Makó város tanácselnöke. Páger Antal makói csizmadia fia. Amikor a moziban a Felmegyek a miniszterhez c. filmet játszották a végén az volt… Tovább olvasom

A makói közúti vasút

A cikk, melyről írásom szól, 120 éve, az 1897. 09. 23-án kiadott Makói Hírlapban jelent meg, sorai pedig arról szólnak, hogy Makón, illetve az országban „villamos közúti vasút” létesítésével foglalkoztak. Írásban megjelent, hogy: városunkban „nagyarányú volt a fejlődés”. Reizner János 1892-ben kiadott várostörténetében a következő megállapítást teszi: „A népesség számaránya… Tovább olvasom