„Pálinka, szerelmem, légy az enyém!”

A történeti források arról nem emlékeznek meg, hogy mikortól főzik városukban e fontos nedűt, azt azonban tudjuk, hogy rajongói szép számmal voltak, vannak és lesznek. Az eredeti makói hagymapálinkának már az „elkészítési” módja is sajátos. Az igazi makói vöröshagymához három év kellett, így a hagymapálinkához is legalább három lépésben lehetett… Tovább olvasom

Arany mezők; ezüst folyók – II. rész

A tanulmány első részét itt olvashatja blogunkon. A mélyben zajló lemeztektonikai események nem álltak meg az ütközéssel. A közeledő mozgás miatt újabb hegységek növekedtek, és a Dinári-hegység kiemelkedése végül teljesen elzárta a Paratethys összeköttetését a környező tengerekkel. Az Alföldünk területén ekkoriban egy süllyedés indult meg, melynek során hegyei egyre mélyebbre… Tovább olvasom

Arany mezők; ezüst folyók

Magyarország nevét hallván mindenki másra gondol először, azonban a táj szépségének képei előbb-utóbb mindenki fejében megjelennek. Sokan, de mi alföldiek legfőképp egyből a végtelen rónára; a néhol felbukkanó fák, nádasok csoportjaira; a távolban felsejlő templomtornyokra; a nyári melegben, előtűnő délibábra; a végeláthatatlan, fehér téli tájra gondolunk. Azt a képet látjuk… Tovább olvasom

Játékvezetői jelentés egy izgalmas labdarúgó-mérkőzésről

Jelentés egy 1958-as járási labdarúgó mérkőzésről, ahol a játékvezető kalandos úton menekült meg a földeáki szurkolók haragjától Jelentem, hogy a folyó hó 23-án, Földeákon megrendezett Földeák-Makói Vasas II járási bajnoki mérkőzést a második félidő tizenhatodik percében véglegesen beszüntettem, amikor is a makói csapat 1:0-ás félidő után 1:0 arányban vezetett. A… Tovább olvasom

Heti verselő | Juhász Gyula: Kossuth-szobor

Alföld porában, kisváros sarában A napban és a hóban nyugton áll, Némán is harsog és nem bántja lárma, Sem a tömeg, mely gyűlöl vagy csodál. Az emberek alatta rendre járnak S elmennek mind a temetőbe ki. Ő áll, fölötte minden változásnak S az évek adnak patinát neki! Olykor felejtik és… Tovább olvasom

Megriadt nő

Helye: Széchenyi tér Anyaga: bronz Tervezte: Nagy Gyula Bronzba öntette: Gajdos Dezső Átadás éve: 1988 Felirata: Városának ajándékozta Gajdos Dezső, 1988, másik: Nagy Gy, 1930 Nagy Gyula szobrászművész egyik legkedveltebb szobra 1988 óta díszíti főterünket. A Megriadt nő, vagy ahogyan sokan mások nevezik, a Makói Vénusz a város főterén található,… Tovább olvasom

Tettamanti Béla – II. rész

Előző írásunkat itt olvashatja Tettamanti Béláról. 1926 szeptemberétől a szegedi Középiskolai Tanárképző Intézet tanára. Itt német nyelvet és módszertant tanított. Szegeden került kapcsolatba a Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Intézetével és annak vezetőjével, Imre Sándorral. Imre Sándor munkássága nagy hatást gyakorolt pedagógiai gondolkodásának fejlődésére. 1928-ban letette bölcsészdoktori szigorlatát. Fő tárgya a… Tovább olvasom

Heti verselő | Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén

Kányádi Sándorra (1929-2018) emlékezünk egyik versével. Nyugodjon békében. Valaki jár a fák hegyén ki gyújtja s oltja csillagod csak az nem fél kit a remény már végképp magára hagyott én félek még reménykedem ez a megtartó irgalom a gondviselő félelem kísért eddigi utamon valaki jár a fák hegyén vajon amikor… Tovább olvasom

Horthy Miklós Makón

150 éve, 1868. június 18-án született Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Történelmünk egyik fontos szereplője, ezért megérdemli, hogy emlékezzünk rá. Helytelen, ha csak a rosszat, ha csak a jót emeljük ki. Nem szabad elfelejteni a kort, amikor hazánkat ellenségek vették körül, az országot szétdarabolták, forradalmak és széteső gazdasági, családi, sőt földrajzi… Tovább olvasom

Tettamanti Béla

Tettamanti Béla bátyámnak, gyönge gyémántjaimnak hű ojtogatójának: Nyissuk ki egészen magunkat, hogy minden testvérünk egyszerre juthasson a szeretetbe, ha napszívünk kisüt szép homlokunkon. Makó, 1925. február 4. József Attila A Nem én kiáltok című kötet ajánlása József Attilától Tettamanti Bélának Tettamanti Béla filozófus, pedagógus, pszichológus és egyetemi tanár. A makói… Tovább olvasom

“Legszorosabban Bálint Sándorhoz kötődtem” – interjúnk Dr. Tóth Ferenccel

Dr. Tóth Ferenc, a legmakaibb makai, mindannyiunk Feri bácsija, idén januárban töltötte be 90. életévét. A makói József Attila Múzeum kiemelkedő igazgatójaként, a Makó Monográfiája hatkötetes mű szerkesztőjeként, “mindentudó” makói kútfőként ismerik; de tudják-e azt például, hogy könyvbizományossággal is foglalkozott, vagy, hogy miért választotta a szegedi egyetem bölcsészkarát? Dr. Tóth… Tovább olvasom

Heti verselő | József Attila: Óh szív! Nyugodj!

Fegyverben réved fönn a téli ég, kemény a menny és vándor a vidék, halkul a hó, megáll az elmenő, lehellete a lobbant keszkenő. Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon helyezkedik a csontozott uton; kis, száraz nemzet; izgágán szuszog, zuzódik, zizzen, izzad és buzog. De fönn a hegyen ágyat bont a… Tovább olvasom

Bartók Béla szobra Makón

Május 29. a szobrászat napja. Ez alkalomból a makóiak által ismert, az átutazók, turisták által megcsodált/megcsodálható Bartók Béla szobrot mutatjuk be.   1981 – Varga Imre Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Bartók tagintézménye előtt Anyaga: mészkő 207 cm magas, ötnegyedes szobor Magasság: 2m Szélesség: 70 cm Mélység: 40… Tovább olvasom

Jókai Mórt ünnepelte Csanád vármegye

Az előző Jókai Mór blogbejegyzésünk itt olvasható el. Csanád vármegye közgyűlése csak novemberben tárgyalta hivatalosan az országos Jókai-bizottság megkeresését, hogy csatlakozzanak az ünnepséghez. Az 1893. november 20-i közgyűlésen elhatározták, hogy az írót felirattal üdvözlik. Egy küldöttséget is összeállítottak, amelyet dr. Meskó Sándor alispán vezetett. Tagok voltak: dr. Kristóffy József megyei főjegyző, Blaskovics Aladár, P. Eckhardt… Tovább olvasom