A szőlőtermelés története Makón

A makói szőlőtermelés első forrása 1664-ből származik Martin Zeilertől: szerinte Makó a szőlőtermelésről híres. Ebből arra következtethetünk, hogy a településen és környékén régóta termelték a növényt. 1685-ben Georg Krekvitz is hasonlóan ír Makóról. A szőlő az 1699-es visszatelepülés után is fontos maradt. Erről árulkodik Szirbik Miklós érzékletes leírása: Hajdan itt… Tovább olvasom

Heti verselő | Kányádi Sándor: Valami készül

Elszállt a fecske, üres a fészke, de mintha most is itt ficserészne, úgy kél a nap, és úgy jön az este, mintha még nálunk volna a fecske. Még egyelőre minden a régi, bár a szúnyog már bőrét nem félti, és a szellő is be-beáll szélnek, fákon a lombok remegnek, félnek.… Tovább olvasom

Dr. Tóth Ferenc halálára

        Fél évvel ezelőtt még nagy tömeg ünnepelhette 90. születésnapját a makói múzeum zsúfolt aulájában. Szerény alázattal fogadta a gratulálók seregét, a méltatásokat, a neki ajánlott múzeumi évkönyvet, derűsen osztotta meg emlékeit a jelenlévőkkel. Azon a napon bizonyosan újból otthon volt a múzeumban, melyet egykor – az… Tovább olvasom

Mit jelentett számomra Tóth Feri bácsi?

A makói József Attila Gimnázium III. A osztályos tanulójaként találkoztam először Tóth Ferenc tanár úrral, aki Buzás László tanár úrtól vette át osztályunkban a történelem tanítását. Bár 1964-ben kinevezték a makói múzeum igazgatójává, az akkor már érettségi előtt álló osztályunkat nem adta át másik tanárnak, ő vitt bennünket a vizsgára.… Tovább olvasom

Dr. Tóth Ferenc emlékére (1928-2018)

Lokálpatriótaként és a levéltár munkatársaként kerültem kapcsolatba Dr. Tóth Ferenccel, akinek munkáival már korábban megismerkedtem. Személyes találkozásaink során mindig jó szívvel fogadtuk egymást, nagyon közvetlen és barátságos személynek ismertem meg. A hatalmas tudástára és bölcsessége mellett az alázattal teli hozzáállását emelném ki. Bármennyi kötet vagy tanulmány jelent meg az ő… Tovább olvasom

Egy barátság kezdete – Dr. Tóth Ferenc emlékére

Képeslapgyűjtőként 2009 karácsonyára kaptam a testvéremtől egy Veszprém régi képeslapokon című könyvet. A kiadványt átlapozva döntöttem el, hogy egy ilyen könyvet mi, makói képeslapgyűjtők is összeállíthatunk. A gyűjteményemet átlapozva gondolkodni kezdtem a megvalósításon, és arra az elhatározásra jutottam, hogy a könyv helytörténeti szövegeit egy olyan személynek kellene megírnia, aki komoly… Tovább olvasom

Tóth Ferenc – 1928. január 4. – 2018. augusztus 19.

A Szirbik Miklós Egyesület tisztelettel búcsúzik elhunyt tiszteletbeli elnökétől, Dr. Tóth Ferenctől. Az elkövetkezendő napokban barátai, ismerősei, tisztelői búcsúznak Tőle blogunkon. Nyugodj békében Feri bácsi! Egy kisvárosi múzeum „olyan, mint embernek a tükör: magát látja benne, amint fölnövekszik, öregszik, s ha emlékezetében összegyűjtötte múltjának arcképeit, fölidézheti benne múltját. Más kérdés,… Tovább olvasom

120 éve született Mályusz Elemér történész

1898. augusztus 22-én Makón született a magyar történelemtudomány egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi hírű képviselője, Mályusz Elemér. 2018-tól Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete döntése alapján életműve a települési értéktárban is helyet kapott. Édesapja, aki büszkén vállalta felvidéki evangélikus származását, városunkban volt járásbíró. Sőt, az épülő bíróság munkálatait is ő ellenőrizte. Sajnos nem tudjuk… Tovább olvasom

„Pálinka, szerelmem, légy az enyém!”

A történeti források arról nem emlékeznek meg, hogy mikortól főzik városukban e fontos nedűt, azt azonban tudjuk, hogy rajongói szép számmal voltak, vannak és lesznek. Az eredeti makói hagymapálinkának már az „elkészítési” módja is sajátos. Az igazi makói vöröshagymához három év kellett, így a hagymapálinkához is legalább három lépésben lehetett… Tovább olvasom

Arany mezők; ezüst folyók – II. rész

A tanulmány első részét itt olvashatja blogunkon. A mélyben zajló lemeztektonikai események nem álltak meg az ütközéssel. A közeledő mozgás miatt újabb hegységek növekedtek, és a Dinári-hegység kiemelkedése végül teljesen elzárta a Paratethys összeköttetését a környező tengerekkel. Az Alföldünk területén ekkoriban egy süllyedés indult meg, melynek során hegyei egyre mélyebbre… Tovább olvasom

Arany mezők; ezüst folyók

Magyarország nevét hallván mindenki másra gondol először, azonban a táj szépségének képei előbb-utóbb mindenki fejében megjelennek. Sokan, de mi alföldiek legfőképp egyből a végtelen rónára; a néhol felbukkanó fák, nádasok csoportjaira; a távolban felsejlő templomtornyokra; a nyári melegben, előtűnő délibábra; a végeláthatatlan, fehér téli tájra gondolunk. Azt a képet látjuk… Tovább olvasom

Játékvezetői jelentés egy izgalmas labdarúgó-mérkőzésről

Jelentés egy 1958-as járási labdarúgó mérkőzésről, ahol a játékvezető kalandos úton menekült meg a földeáki szurkolók haragjától Jelentem, hogy a folyó hó 23-án, Földeákon megrendezett Földeák-Makói Vasas II járási bajnoki mérkőzést a második félidő tizenhatodik percében véglegesen beszüntettem, amikor is a makói csapat 1:0-ás félidő után 1:0 arányban vezetett. A… Tovább olvasom

Heti verselő | Juhász Gyula: Kossuth-szobor

Alföld porában, kisváros sarában A napban és a hóban nyugton áll, Némán is harsog és nem bántja lárma, Sem a tömeg, mely gyűlöl vagy csodál. Az emberek alatta rendre járnak S elmennek mind a temetőbe ki. Ő áll, fölötte minden változásnak S az évek adnak patinát neki! Olykor felejtik és… Tovább olvasom

Megriadt nő

Helye: Széchenyi tér Anyaga: bronz Tervezte: Nagy Gyula Bronzba öntette: Gajdos Dezső Átadás éve: 1988 Felirata: Városának ajándékozta Gajdos Dezső, 1988, másik: Nagy Gy, 1930 Nagy Gyula szobrászművész egyik legkedveltebb szobra 1988 óta díszíti főterünket. A Megriadt nő, vagy ahogyan sokan mások nevezik, a Makói Vénusz a város főterén található,… Tovább olvasom

Tettamanti Béla – II. rész

Előző írásunkat itt olvashatja Tettamanti Béláról. 1926 szeptemberétől a szegedi Középiskolai Tanárképző Intézet tanára. Itt német nyelvet és módszertant tanított. Szegeden került kapcsolatba a Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Intézetével és annak vezetőjével, Imre Sándorral. Imre Sándor munkássága nagy hatást gyakorolt pedagógiai gondolkodásának fejlődésére. 1928-ban letette bölcsészdoktori szigorlatát. Fő tárgya a… Tovább olvasom