Arany mezők; ezüst folyók

Magyarország nevét hallván mindenki másra gondol először, azonban a táj szépségének képei előbb-utóbb mindenki fejében megjelennek. Sokan, de mi alföldiek legfőképp egyből a végtelen rónára; a néhol felbukkanó fák, nádasok csoportjaira; a távolban felsejlő templomtornyokra; a nyári melegben, előtűnő délibábra; a végeláthatatlan, fehér téli tájra gondolunk. Azt a képet látjuk… Tovább olvasom

Játékvezetői jelentés egy izgalmas labdarúgó-mérkőzésről

Jelentés egy 1958-as járási labdarúgó mérkőzésről, ahol a játékvezető kalandos úton menekült meg a földeáki szurkolók haragjától Jelentem, hogy a folyó hó 23-án, Földeákon megrendezett Földeák-Makói Vasas II járási bajnoki mérkőzést a második félidő tizenhatodik percében véglegesen beszüntettem, amikor is a makói csapat 1:0-ás félidő után 1:0 arányban vezetett. A… Tovább olvasom

Heti verselő | Juhász Gyula: Kossuth-szobor

Alföld porában, kisváros sarában A napban és a hóban nyugton áll, Némán is harsog és nem bántja lárma, Sem a tömeg, mely gyűlöl vagy csodál. Az emberek alatta rendre járnak S elmennek mind a temetőbe ki. Ő áll, fölötte minden változásnak S az évek adnak patinát neki! Olykor felejtik és… Tovább olvasom

Megriadt nő

Helye: Széchenyi tér Anyaga: bronz Tervezte: Nagy Gyula Bronzba öntette: Gajdos Dezső Átadás éve: 1988 Felirata: Városának ajándékozta Gajdos Dezső, 1988, másik: Nagy Gy, 1930 Nagy Gyula szobrászművész egyik legkedveltebb szobra 1988 óta díszíti főterünket. A Megriadt nő, vagy ahogyan sokan mások nevezik, a Makói Vénusz a város főterén található,… Tovább olvasom

Tettamanti Béla – II. rész

Előző írásunkat itt olvashatja Tettamanti Béláról. 1926 szeptemberétől a szegedi Középiskolai Tanárképző Intézet tanára. Itt német nyelvet és módszertant tanított. Szegeden került kapcsolatba a Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Intézetével és annak vezetőjével, Imre Sándorral. Imre Sándor munkássága nagy hatást gyakorolt pedagógiai gondolkodásának fejlődésére. 1928-ban letette bölcsészdoktori szigorlatát. Fő tárgya a… Tovább olvasom

Heti verselő | Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén

Kányádi Sándorra (1929-2018) emlékezünk egyik versével. Nyugodjon békében. Valaki jár a fák hegyén ki gyújtja s oltja csillagod csak az nem fél kit a remény már végképp magára hagyott én félek még reménykedem ez a megtartó irgalom a gondviselő félelem kísért eddigi utamon valaki jár a fák hegyén vajon amikor… Tovább olvasom

Horthy Miklós Makón

150 éve, 1868. június 18-án született Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Történelmünk egyik fontos szereplője, ezért megérdemli, hogy emlékezzünk rá. Helytelen, ha csak a rosszat, ha csak a jót emeljük ki. Nem szabad elfelejteni a kort, amikor hazánkat ellenségek vették körül, az országot szétdarabolták, forradalmak és széteső gazdasági, családi, sőt földrajzi… Tovább olvasom

Tettamanti Béla

Tettamanti Béla bátyámnak, gyönge gyémántjaimnak hű ojtogatójának: Nyissuk ki egészen magunkat, hogy minden testvérünk egyszerre juthasson a szeretetbe, ha napszívünk kisüt szép homlokunkon. Makó, 1925. február 4. József Attila A Nem én kiáltok című kötet ajánlása József Attilától Tettamanti Bélának Tettamanti Béla filozófus, pedagógus, pszichológus és egyetemi tanár. A makói… Tovább olvasom

“Legszorosabban Bálint Sándorhoz kötődtem” – interjúnk Dr. Tóth Ferenccel

Dr. Tóth Ferenc, a legmakaibb makai, mindannyiunk Feri bácsija, idén januárban töltötte be 90. életévét. A makói József Attila Múzeum kiemelkedő igazgatójaként, a Makó Monográfiája hatkötetes mű szerkesztőjeként, “mindentudó” makói kútfőként ismerik; de tudják-e azt például, hogy könyvbizományossággal is foglalkozott, vagy, hogy miért választotta a szegedi egyetem bölcsészkarát? Dr. Tóth… Tovább olvasom

Heti verselő | József Attila: Óh szív! Nyugodj!

Fegyverben réved fönn a téli ég, kemény a menny és vándor a vidék, halkul a hó, megáll az elmenő, lehellete a lobbant keszkenő. Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon helyezkedik a csontozott uton; kis, száraz nemzet; izgágán szuszog, zuzódik, zizzen, izzad és buzog. De fönn a hegyen ágyat bont a… Tovább olvasom

Bartók Béla szobra Makón

Május 29. a szobrászat napja. Ez alkalomból a makóiak által ismert, az átutazók, turisták által megcsodált/megcsodálható Bartók Béla szobrot mutatjuk be.   1981 – Varga Imre Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Bartók tagintézménye előtt Anyaga: mészkő 207 cm magas, ötnegyedes szobor Magasság: 2m Szélesség: 70 cm Mélység: 40… Tovább olvasom

Jókai Mórt ünnepelte Csanád vármegye

Az előző Jókai Mór blogbejegyzésünk itt olvasható el. Csanád vármegye közgyűlése csak novemberben tárgyalta hivatalosan az országos Jókai-bizottság megkeresését, hogy csatlakozzanak az ünnepséghez. Az 1893. november 20-i közgyűlésen elhatározták, hogy az írót felirattal üdvözlik. Egy küldöttséget is összeállítottak, amelyet dr. Meskó Sándor alispán vezetett. Tagok voltak: dr. Kristóffy József megyei főjegyző, Blaskovics Aladár, P. Eckhardt… Tovább olvasom

A makói kutatócédulák története

24 éve hunyt el Nagy Sándor makói levéltáros, akinek az intézmény sok hátrahagyott munkáját köszönheti. Rá emlékezünk. 1913. január 20-án született Makón, a szentlőrinci városrész szélén, a Szúnyog utcában. A városrész református szellemisége meghatározta egész életét, gondolkodásmódját. Hagymakertész, azután átmenetileg hagymakereskedő volt, majd a város egyik legnagyobb jácint- és tulipántermesztője… Tovább olvasom

Heti verselő | Kurunczi Mária: Madarak és fák napján

Amíg árnyat ád, és szolgálni kész Ezer levelével, lágy zenével Susog rád, Addig ne bántsd a fát! Óv széltől és napfénytől, Mint szerető anyád, Úgy ölel át, Addig ne bántsd a fát! Fészek mélyében Megbúvó madár, Csak néked zengi dalát, Addig ne bántsd a fát! S ha már korhadt törzse… Tovább olvasom