Emlékezés Trianonra – Markó Ferencz: A Magyarok imája

Markó Ferencz írónak és költőnek már bemutattuk két versét blogunkon. A költőt is megérintette az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum, amely teljes gyászhangulatba borította a magyarságot. Bár Markó Ferencz hosszú évek óta Amerikában élt, így is mélyen megrázta a hazájával kapcsolatos döntés. A költő imát írt, amelyben Isten segítségét… Tovább olvasom

Illegális éjszakai fürdőzések egykor

A Hagymatikum Gyógyfürdőt 2012. január 20-án nyitották meg, ahol lehetőség van hétvégenként éjszakai fürdőzésre is. Az igény erre a szolgáltatásra nem 21. századi, tudjuk ezt az idősebbektől, vagy levéltári forrásokból… A Makói Rendőrkapitányság 1989. júliusában címzett egy levelet a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak abban az ügyben, hogy a… Tovább olvasom

Üldögélt-e valaha Juhász Gyula a róla elnevezett emlékfa alatt?

2017. május 22-én immár harmadik alkalommal rendezték meg a Magyar Természet Napját. Alapítói a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország voltak. A természet napja tehát egy civil kezdeményezés, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelemre, hazai értékeinkre és arra, hogy óvjuk és… Tovább olvasom

Heti verselő | Markó Ferencz verseinek válogatása

Markó Ferenczről keveset tudunk. Magyar írónak és költőnek nevezte magát, néhány verse ránk is maradt. Amit biztosan tudunk, hogy Pittsburgh-be emigrált már az 1920-as évek előtt, és Makó város polgármesterének (Dr. Nikelszky Jenő) levelet írt 1923-ban, melyben leírja aggodalmait a hazájával kapcsolatosan, és csatolja az elmúlt években szerzett verseit. A… Tovább olvasom

Az “Építész” fotósorozata Makóról a Fortepan oldalon

Magyarország egyik legnagyobb, folyamatosan bővülő fotóadatbázisáról, az interneten szabadon elérhető Fortepan oldalról korábban már írtunk blogunkban. A legtöbb makói vonatkozású képet egy “Építész” nicknevű felhasználó töltötte fel. A fotók témája elsősorban a város épített öröksége. Egy általa közzétett, öt képből álló sorozatban a református templom tornyából készült fotókat láthatunk 1951-ből…. Tovább olvasom

Heti verselő | Meliorisz Béla: Nem bánnám

eleget rángattál uram szaladgáltam szeszélyed szerint s gyanítom teljesen hiába ha csak gondolatban is de megállnék már egy sörre s nem tiltakoznék ha tányéromon jófajta halak kelletnék magukat ropogósra sülve nem bánnám ha asztalomhoz ülnél ha figyelnél szavamra Borítókép forrása Műhely További versek Jelenkor Tovább olvasom

Szirbik Miklós emlékezete

Szirbik Miklós (1781-1853) református lelkész, a város első helytörténet-írójának neve jól cseng Makón. Már az 1920-as és 1930-as években is tisztelettel emlegették. Első, mindmáig legteljesebb életrajzát dr. Eperjessy Kálmán írta meg. Kiadták két alkalommal is művét A Makó várossának közönséges és az abban lévő reformata eklésianak különös leírásá-t, emléktáblákat avattak… Tovább olvasom

Börcsök Attilát Makó Város Emlékérmével tüntették ki

Börcsök Attila néprajzi gyűjtő, a József Attila Múzeum gyűjteménykezelője harminc éve gyűjti Makó és az egykori Csanád vármegyei falvak néprajzának, népművészetének, paraszti gazdálkodásának tárgyi emlékeit. Makó Város Önkormányzata a közművelődésben való tevékenységéért Makó Város Közművelődéséért Emlékéremmel tüntette ki, melyet 2017. május 5-én vehetett át. Börcsök Attila a folyamatos gyűjtést szabadidejében… Tovább olvasom

Heti verselő | Parafrázisok Nagy László versére

Nagy László Adjon az Isten című verse a posztmodern költőket is megihlette. Vörös István és Lackfi János parafrázisait az eredeti vers után olvashatjuk. Nagy László Adjon az Isten  Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő… Tovább olvasom

“Kit érdekel Tömörkény? Ki olvas Tömörkényt?”

A Tömörkény István örökében című emlékülésről. A Móra Ferenc Múzeum egykori igazgatójára, az intézmény fundamentumát felépítő Tömörkény Istvánra emlékeztek az író, újságíró, néprajzkutató – egyben (a néprajztudomány iránt érdeklődőknek) adatközlő – halálának századik évfordulóján. Az emlékülés 2017. április 24-én 9 óra 30 perckor kezdődött a szegedi intézményben. Bárkányi Ildikó néprajzkutató,… Tovább olvasom

Országzászló és irredenta kultusz

Urmánczy Nándor örmény származású országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének vezetője, akit a legtöbben „megalkuvást nem tűrő magyarként” emlegettek, 1925-ben meghirdette az országzászló-mozgalmat, megteremtve a két világháború közötti irredenta kultusz egyik legfontosabb elemét. Az országzászló a nemzeti gyász és a revizionista gondolat egyik legfőbb jelképévé vált. Az országzászló szimbolizálta a… Tovább olvasom

Major Miklós a város élén

1886 nyarán Posonyi Ferenc polgármester lemondott tisztségéről, mert belefáradt a város ügyeinek intézésébe és az állandó küzdelembe a képviselőkkel. Szabályos „polgármesteri válság” alakult ki a Maros című lap szerint. A tudósító így fogalmazott: „a javadalmazás kérdésében megállapodás még nem történt; nagyon fontos, hogy oly javadalmazást hozzon javaslatba az ez iránt… Tovább olvasom

Egyházi ünnepek régi képeslapokon

A Szirbik Miklós Egyesület legújabb kiadványa Dr. Barna Gábor néprajztudós és Halász Tamás szerkesztésében Ünnepeinken köszönteni szoktuk egymást: áldott, kegyelmekben gazdag vagy kellemes ünnepeket, hosszú életet és jó egészséget kívánunk. Így van ez a legnagyobb egyházi ünnepeinken: karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor is, amelyek csaknem két évezred óta tagolják az esztendőt… Tovább olvasom

FORTEPAN – Makó?

A Szepesi Ákos és Tamási Miklós által indított kis online fotógyűjtemény mára 40-50 ezres komoly archívummá bővült. Aki még nem tallózta a FORTEPAN-t és érdekli a 20. század története, vagy csak szeret régi képeket nézegetni, annak jó szívvel ajánljuk. A keresőbe írva 64 makói képet találtam, igazi kincseket a „boldog… Tovább olvasom