Torma Imre – makói festőművész

Torma Imre festőművész Makón a Sarkantyú u. 17. sz. házban, 1893. december 3-án született. 1954. január 4-én hunyt el a Bálvány u. 1/b sz. házban. A város később tiszteletből az utcát Torma Imréről nevezte el, házára egy emléktábla is került, ami még látható igen megviselt állapotban. Sírja a makói Újvárosi… Tovább olvasom

Így is lehet – A “KERI” homlokzatának felújítása

Figyelő rovatunkban épített környezetünk, közösségi tereink változásait követjük figyelemmel. Egy épület homlokzatának felújítását — legyen szó akár magánházról vagy középületről – nagyon el lehet rontani. A “Keri” (pontosabban a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Návay Lajos Szakgimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma) nyári tatarozása azonban igen jól sikerült. Jó volt látni, ahogy napról… Tovább olvasom

Turi Tímea – versírás, szerkesztés, Makó

Turi Tímea Makón született 1984-ben, 2003-ban a József Attila Gimnáziumban tette le érettségi vizsgáit. Ezt követően a Szegedi Tudományegyetemen tanult, majd Budapestre szólította az élet – és a munka. 2001-ben kezdtem a “nyolcosztályost” a gimiben, így 2 évet tölthettünk egy iskolában Turi Tímeával, akivel először egy rajzszakkörön találkoztam. Én nem… Tovább olvasom

Újabb darab tört le a Szent István téri Szent Anna szoborról

  Szobraink között különleges helyet foglalnak el a vallási áhítat, a hitbuzgóság jegyében készíttetett alkotások. Az egyik legszebb és legértékesebb ezek közül a Szent István téren elhelyezett szobor, amely a gyermek Máriát és anyját, Szent Annát ábrázolja. Bálint Sándort idézve: ,,A hazai Szent Anna-tisztelet gazdagságát és színes változatosságát a kultusz… Tovább olvasom

A makói Kossuth-szobor árnyéka

Előző blogbejegyzésemben bemutattam a Kossuth-szobor felállításának körülményeit, majd az ünnepélyes átadását. A Kossuth-kultusz, illetve a makói Kossuth-szobor felállításának voltak ellenzői. Legalábbis egyről biztosan tudunk… Nagy felháborodást váltott ki gróf Károlyi György képviselő elutasítása a Kossuth-szobor felállításával kapcsolatosan. A meghívást elmondása szerint azért nem fogadta el, mert szerinte „Kossuth nevét arra… Tovább olvasom

A makói Kossuth-szobor története

Nem túlzás azt állítani, hogy Makó legközkedveltebb szobra ma is a Kossuth-szobor, amely egykor a főgimnázium, napjainkban pedig már a Városháza előtti parkot díszíti. A gyermekek legtöbbször az oroszlánról jegyzik meg, majd miután Kossuthtal megismerkednek a történelemórák során, a monumentális szobor számukra is új értelmet nyer. Miután Kossuthot megismertük, s… Tovább olvasom

Nyári főszezon Makó szívében

A nyári főszezon kellős közepén az évről évre visszatérő szállóige legtöbbször a következő: „Bezzeg a régi időkben ilyen meleg nem volt”. Talán, ha nem is volt ennyire tartós meleg évtizedekkel ezelőtt, az emberek így is tömegesen jártak a makói fürdőbe, hogy kipihenjék fáradalmaikat szeretteikkel, hűsöljenek, vagy megegyenek egy lángost két… Tovább olvasom

Vén Emil kiállítása Makón – 1973

Vén Emil 1902. április 9-én Fiumében született. Édesapja magyar volt, édesanyja olasz. Egy Krúdy Gyuláról készült portréja olyan jól sikerült, hogy felvételi nélkül bekerült a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay Gyula volt mestere. Rudnay Gyulát és tanítványait Espersit János közbenjárására hívta meg Makó 1925-ben, nyári művésztelepre. A telepet Vén Emil vezette,… Tovább olvasom

Heti verselő | Szabó T. Anna: Alvó arcok

Arcod először zárt, meleg, kerek. Még úgy lebeghetsz álmaid felett, mint könnyű lomb közt a madártojás. Aztán, akár a szívós, fiatal fa: hegek, redők és karcolások rajta, a gyökered már hűvös földbe ás. Később, akár a folyóban a szikla, egyre mélyebbre süllyedsz álmaidba, a sodrásban már nem tudod, ki vagy…. Tovább olvasom

Új rovatot indítunk “Figyelő” címmel

A múlt itt él körülöttünk. Nem csak szüleink, nagyszüleink sorsában, történeteiben, hanem a bennünket körülvevő épített környezetben is. A város napról napra változik, hihetetlenül gyorsan alakul át a nyilvános tér és használata a 21. században. Bárhová nézünk, ezt az átalakulást látjuk. Látunk jó példát arra, hogyan lehet a múlt épített… Tovább olvasom

Családkutatás a 21. században

„Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, s a jövőt sem tudja felépíteni.” Cicero Szűk családunk múltját a családfakutatással tudjuk bővíteni, ami napjainkban egyre divatosabb. Van, aki pénzért rendeli meg, de a legizgalmasabb az, ha saját magunk gyűjtjük az adatokat. A mi családunkban ez úgy indult, hogy az… Tovább olvasom

“Ki ez az Erdei János?”

„Egy pillanatra sem hagyja levegőhöz jutni ellenfelét… hihetetlen nagy az iram… zúgnak az ütések… Horváth Tibor, a kaposváriak harmatsúlyú ökölvívója felemeli a kezét… feladja. – Győz Erdei! – halljuk a hangszórón át!” „Élen a munkában, élen a sportban” címmel jelentetett meg cikket a Nemzeti Sport folyóirat 1950. március 2-án, mely… Tovább olvasom

A makói képek csodája

A Halász Tamás által szerkesztett Makó anno… múltidéző fotók Makóról című kötet csodás, lenyűgöző és erőt adó. Azt gondolom, minden, a városban élő polgárnak nagyon-nagyon ajánlott, hogy ebbe a kötetbe belelapozzon; az elszármazott makóiaknak pedig egyenesen kötelező, hiszen így legalább lapozgatás közben ismét a szeretett városunkban lehetünk lélekben. Aki kezébe… Tovább olvasom

Emlékezés Trianonra – Markó Ferencz: A Magyarok imája

Markó Ferencz írónak és költőnek már bemutattuk két versét blogunkon. A költőt is megérintette az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum, amely teljes gyászhangulatba borította a magyarságot. Bár Markó Ferencz hosszú évek óta Amerikában élt, így is mélyen megrázta a hazájával kapcsolatos döntés. A költő imát írt, amelyben Isten segítségét… Tovább olvasom

Illegális éjszakai fürdőzések egykor

A Hagymatikum Gyógyfürdőt 2012. január 20-án nyitották meg, ahol lehetőség van hétvégenként éjszakai fürdőzésre is. Az igény erre a szolgáltatásra nem 21. századi, tudjuk ezt az idősebbektől, vagy levéltári forrásokból… A Makói Rendőrkapitányság 1989. júliusában címzett egy levelet a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak abban az ügyben, hogy a… Tovább olvasom