Épített környezetünk – A régi vasútállomás

Kedves Olvasóink! Előző blogbejegyzésünkben a Pénzügyi palota épületét “fedeztük fel” közösen. A 19. századi Magyarországon az infrastrukturális fejlődés egyik legnagyobb és leglátványosabb megnyilvánulása a vasútvonalak és vasútállomások megépítése volt. Az utazást is megkönnyítő közlekedési eszköz a kereskedelmi hálózatokat is megreformálta. A vasútnak nagy szerepe volt abban, hogy a makói hagyma világhírű lett.

Az Arad–Csanádi Vasúttársaság a vasútállomások helyét 1881-ben jelölte ki, megépítésük egységes tervezés szerint történt. A kétszintes makói állomás épülete a tetszetősebbek közé tartozott. A vágány felőli homlokzat díszesebb, látványosabb. Függőleges tagoló elemei a sarkokon és középrizalit szélein a rusztikus lizénák, valamint a mellvéd gombosfejes oszlopocskái. Ennél hangsúlyosabbak a horizontális elemek: mindenekelőtt a lábazat, a könyöklő-, öv- és koronázópárkány; valamint a kazettákkal díszített mellvéd. A vágányok felőli homlokzatának centrumába a MAKÓ fölirat került. Ezért a mellvéd a középrizalitnál háromszögű oromzattá magasodik. Az ablakkeretezés egyszerű, alatta vakkerettel, fölötte az emeleten a keret szélességének megfelelő párkány zárókővel, a földszinten rusztikus zárókővel. Az emeleten szolgálati lakások, a földszinten hivatali helyiségek kaptak helyet. Később az épület bal szárnyát hat emeleti ablaknyi résszel bővítették. Az oromzat csúcsához áttört fafaragás és díszes nyárs került. Ez annyira tetszetős volt, hogy a népi építészet is átvette.

Napjainkban már nem látható, az épületet lebontották, s helyébe jellegtelenebb épületet emeltek.

Vizi Dávid Máté


Szöveg
dr. Tóth Ferenc †

Képek forrása
Halász Tamás (Makó Anno)

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.