Épített környezetünk – Bérpalota

Kedves Olvasóink! A régi Városháza szomszédságában áll a Bérpalota, mely Makó belvárosának építészeti ékköve. Elevenítsük fel történetével és korabeli képekkel!

A városi bérpalota helyén a püspöki uradalom magtára, a granárium állt. Mivel kezelője a kasznár volt, kasznárlaknak is nevezték. A dísztelen, ormótlan kasznárlak a jobbágyság eltörlésével elveszítette funkcióját, megjelenésében rontotta a főtéri környezetet.

A Speyer-kölcsönből épült bérpalotában szállodát, éttermet, kávéházat, hangversenytermet, magánlakásokat, üzlet- és hivatali helyiségeket kívántak létrehozni. A képviselő-testület a földszinten üzlethelyiségek, az emeleteken magánlakások kialakítása mellett döntött; a beépítetlen hátsófront a bővítés lehetőségét nyitva hagyta.

A kiviteli tervet Orth Ambrus budapesti műépítész készítette, a kivitelezésre hatvan pályázó jelentkezett. Makói viszonylatban emberpróbáló munkára Papp József makói vállalkozó ajánlatát fogadták el. Az építőmester tagja volt a város és a megye parlamentjének, elnöke és felvirágoztatója lett a városi Ipartestületnek, 1928-ban az Ipartestületek Országos Szövetségének elnökévé választották. A kivitelezés nyolc hónap alatt készült el, a bérpalotát 1927. november 1-jén adták át rendeltetésének.

A háromtraktusú neobarokk palotának főnézete az Újváros felől érkezőt nyűgözi le. A hatalmas kupola és az íves homlokzat messziről fölhívja a figyelmet a pompázatos neobarokk épületre. Építőművészeti szempontból is szerencsés, hogy a két szárnyat csupán enyhe manzárdtető emeli ki. Meghatározó szerepe van a vízszintes tagolóelemeknek: az erőteljes fény-árnyék hatású koronázópárkánynak és az első emeleti övpárkánynak. A kettő közé eső két szintet függőleges oszlopok, stukkódíszes ablakkeretek kapcsolják egybe. A két szint vertikális összehangolása fokozza az épület monumentálisát. Az igényesen megtervezett és kivitelezett bérpalotáról Féja Géza Viharsarok c. munkájában találóan jegyezte meg:

A költekező esztendők emléke, rengeteg pénzt öltek bele.

Városrendezési tekintetben ezzel az épülettel vette kezdetét a főtér korszerű átépítése.

Az első artézi kutat – a Pásztor János alkotta első világháborús emlékmű elhelyezése miatt – 1929-ben a bérpalota melletti asszonypiacra, a Bakos sétányra helyezték át.

Vizi Dávid Máté


Szöveg
dr. Tóth Ferenc †

Képek forrása
Halász Tamás (Makó Anno)

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.