Épített környezetünk – Régi Városháza

Kedves Olvasóink! Múlt héten az egykori, már lebontott Hollósy Kornélia faszínház emlékét elevenítettük fel blogunkon. A város szívében maradva, ezúttal a régi Városháza épületét mutatjuk be. A makóiak többsége úgy emlékezik az épületre, hogy ott működött többek között évekig a Makói Levéltár, a Földhivatal, a Városi Gyermekkönyvtár, a Makói Városi Televízió, vagy az Ifjúsági Klub. A lista nem teljes, de egy szó mint száz: a régi Városháza épülete még évtizedekig élettel volt megtöltve. Sajnos a történethez az is hozzátartozik, hogy az épület állagmegóvására a szükséges intézkedéseket nem tették meg, így Csanád vármegye egykori, ikonikus épülete napjainkban teljes felújításra szorul.

Egy évszázadig innen irányították Makó közigazgatási életét; 1849 nyarán lett a város székháza, és 1950-ig töltötte be ezt a szerepét.

Tervezője és részben kivitelezője is Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester volt.

Helyet kapott benne a polgármesteri, mérnöki és pénztári hivatal mellett a levéltár és a rendbiztos, valamint a nagy és kis tanácskozási terem. A földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki. Homlokzatán a romantikus stílus jegyei különösen szépen érvényesültek a középső szakasz bástya-pillérein és a lépcsős oromfalon. Eredetileg a nagyterem felett is lapos tető épült, de ide 1911-ben hatalmas manzárdtetőt emeltek. A városháza jelenlegi formáját Szabó Imre városi főmérnök tervei alapján 1940-ben nyerte el. Ekkor az ormótlan manzárdtető megszűnt, a bérpalota felőli sarkát levágva megismétlődött a hármas ablak, a kettős attikafal, és háromszintes oldalszárnnyal bővült.

Vizi Dávid Máté


Szöveg

dr. Tóth Ferenc †

Képek forrása

Halász Tamás (Makó Anno)

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.