Ormós Zsigmond emlékezete

A Szirbik Miklós Egyesület minden évben ellátogat Pécskára, Klebelsberg Kuno szülőhelyére, ahol a római katolikus templom udvarában áll a neves politikus mellszobra. A templom falán – Nagy István, a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület vezetője közreműködésével – több neves személy emléktábláját helyezték el. A makói és a pécskai egyesület között együttműködési szerződés él. Örömmel közöljük Nagy István emlékező írását,  mely megjelent a Nyugati Jelen című oldalon is.

Ormós Zsigmond kétszáz éve, 1813. február 20-án született Pécskán. Elemi iskoláit Pécskán kezdi, innen az aradi gimnáziumba kerül, amit tízéves korától a temesvári piaristáknál folytat, majd a szegedi piaristáknál fejez be. A jogakadémiát Nagyváradon végezte. 1839-ben Temes vármegye második aljegyzőjévé választották. 1841-ben megjelentette az emancipáció szellemében írt Véres bosszú című regényét.
1841-től a rékási járásban szolgabíró, 1846-tól Buziásfürdő főszolgabírója. 1848 előtt a reformifjúság legjavához tartozott. 1849-től Végvár országgyűlési képviselője. A forradalom leverése után négyévi, vasban töltendő várfogságra ítélik. 1850-ben amnesztiát kapott. Pénzzé tette vagyonát, és Olaszországba költözött. Bécsben és Olaszországban folytatott művészettörténeti tanulmányokat. Bejárta Németországot, Franciaországot, Ausztriát, Erdélyt, és megalapozta műgyűjteményét.

follow

Az 1858-ban megjelent A Banya sziklája című regényes korrajzban a Bánságnak a török uralom alatti és utáni idejét rajzolta meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1861-ben tiszteletbeli tagjává választotta.
1860-ban Temes megye főjegyzőjévé választották. 1866-tól a megye alispánja, 1871-től Temes vármegye főispánjaként közigazgatás-irányítói munkájában a megye különböző nyelveket beszélő lakosai közötti békesség fenntartását tekintette fő törekvésének. 1875-től 1889-ig Temesvár főispánja.

1872-ben az ő kezdeményezésére jött létre a Délmagyarországi Történeti és Régészeti Társulat, amelynek
fő feladatául a Bánság múltjának feltárását, fellelhető művelődési javainak összegyűjtését, megőrzését
szánta.

Gyűjtött könyveket, festményeket, műtárgyakat. 1880-ban sikerül kieszközölnie a megyei közgyűléstől a belvárosi Wellauer-féle ingatlan kiállítási célokra történő átengedését. Ide kerültek Ormós személyes értékei, az érmékből, föníciai régiségekből, metszetekből, kőnyomatokból, gemmákból, miniatúrákból, nápolyi terrakottatárgyakból, bécsi porcelánokból, fegyverekből, festményekből, fényképekből, könyvekből és török nyelvű kéziratokból álló gyűjteménye, amely ma is a temesvári múzeumok alapkollekciója. A német, németalföldi és osztrák festőiskola, valamint a magyar festőművészet darabjaiból álló gyűjtemény legtöbb darabját olasz- és németországi utazásai alatt szerezte meg.

go to link A színjátszást, a képzőművészeti tevékenységet, a rendszeres zenei életet és a sajtó képviselőit, szervezőit
egyaránt támogatta, és nagy szerepe volt Temesvár modern magyar kultúrvárossá való fejlesztésében.

go to link Maradandó művekkel gyarapította a magyar művészettörténeti szakirodalmat. Írásait a Pesti Napló, az Arad, az Alföld politikai lapok, az Akadémiai Értesítő, Arany János Koszorúja, az Ország Tükre, a Hazánk és a Külföld közölte.

Ormós Zsigmond fontos munkái: Utazási emlékek – Németország művészeti leírása I–VI., Pest, (1860–63); A herceg Esterházy-képtár műtörténelmi leírása (1864); Árpádkori művelődésünk története (1881); Visszaemlékezések I-III. (1885-1888). Ormós Zsigmond régi vágású főispán volt, igazi magyar főúr, aki büszke volt fölfelé és kegyes, leereszkedő lefelé; nem tűrte meg a nyílt ellenállást; de okos érvekkel mindig lehetett rá hatni. 81 éves korában, 1894. november 17-én Budapesten hunyt el. Ormós Zsigmond alakját és életművét a Kolozsváron élő Benkő Samu kutatta, és hozta vissza a köztudatba. 1990-ben Ormós munkásságága emlékezetére vette fel nevét az 1968-ban alakult temesvári Közművelődési Társaság, amely Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság néven működik, és 1994-ben emléktáblát helyezett a pécskai római katolikus templomra.

Nagy István

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.