A makói labdarúgás rövid története I. rész

 65 évvel ezelőtt az „Aranycsapat” 1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban november 25-ét a Magyar Labdarúgás Napjává nyilvánította.

A makói labdarúgás története 1912-ig nyúlik vissza. Ez év februárjában már rendszeresen tréningezett néhány fiatal a Maros-parton. Hamarosan megfogalmazódott az igény, hogy sportegyesületet hozzanak létre. 1912. május 15-én hivatalosan is megalakult a Makói Atlétikai Klub (MAK). Ügyvezető elnöknek Lévai Károlyt választották, az elnök Daróczy Mátyás lett.  A klub vezetősége rendszeresen ülésezett az Otthon kávéházban, a játékosok pedig rendszeresen edzettek a Vásártéren.

A következő évben beneveztek a „Football Tornára”, ahol a következő csapatokkal játszottak: Szegedi AK, Szegedi TK, Szegedi Zrínyi KAC, Aradi AC, Aradi Előre. A világháború kitöréséig megnyerték a Csanád vármegyei bajnokságot, és elhódították a Návay-serleget is.

A Nagy háború, a forradalmak, és Makó idegen megszállása bénítóan hatott a klub fejlődésére. A tagságból sokakat hívtak be katonának, és hat hősi halottja is volt az egyesületnek. A talpra állás 1918-ban kezdődött meg, a legfontosabb feladat egy állandó játéktér kialakítása volt. A pályagondok 1921-re oldódtak meg, A Makói Atlétikai Klub ekkora Csanád vármegye legnagyobb társadalmi szervezetévé nőtte ki magát. Ugyanebben az évben teljes jogú tag lett a Magyar Labdarúgó Szövetségben.

Az 1924-es év jelentős változásokat hozott Makó sportéletében. A februárra a városháza dísztermébe összehívott közgyűlésen a MAK tagságának egy része nem volt megelégedve a vezetőség munkájával. Dr. Tóth Ferenc szerint ennek Papp József építőmester volt az egyik oka, aki magához ragadta a vezetést, és célratörően fejlesztette is a klubot – többek között egy millió korona segélyt is kiharcolt – de eközben jelentős ellenzéke alakult ki a klubon belül. Végül az elégedetlen tagok kiléptek és létrehozták a Makói Torna Klubot, amely ekkor még kizárólag labdarúgással foglalkozott. Rónay Endre kiszombori földbirtokosnak jelentős szerep jutott, ő lett az egyesület elnöke, és a klub működéséhez szükséges forrást is biztosította.

Az MTK-nak 1925-ben már 379 tagja volt, és 75 millió korona adományt gyűjtöttek, továbbra is Rónay Endre volt a legbőkezűbb. Bezdán József pápai prelátust és Nikelszky Jenő polgármestert díszelnöküknek választották. Május 10-én az Aradi utcai pályán találkozott egymással a két makói csapat. Összeállítások: MTK: Dojcsák – Koszek, Opre, Wiener, Tóth, Geiszinger, Gazola, Horváth, Návay, Haffner. MAK: Nagy – vitéz Bencze, Kalász, Gombkötő, Petőfi, Herczeg, Theisz, Traum, Pomlényi, Piroska, Dojcsák II. Az MTK gólerős játéka 7-1-es győzelmet eredményezett. 3-0-s félidő után a MAK-nak volt lehetősége a szépítésre, de kihagyták a helyzeteiket, így az MTK bedarálta őket.

A makói csapatok ekkor a délkerületi első osztályú bajnokságban szerepeltek. A főleg szegedi csapatokkal feltöltött bajnokságban a MAK a középmezőnyben, a kilencedik helyen végzett, míg az MTK sokáig vezette a tabellát.

1928/1929-ben az MTK súlyos válságot élt át, a csapat teljesítménye minden elvárást alulmúlt, sorozatban jöttek a vereségek, nem is volt meglepő, hogy búcsúztak az első osztálytól. Eközben a MAK megbízhatóan hozta az elvárásokat, hatodik volt a tabellán.

A következő évben az MTK tovább erősödött, úgy látszott átvette a vezetést a MAK-tól helyi összevetésben. Áprilisban sima 3-0 lett a vége a makói rangadónak. A gyenge szereplés végzetes volt az atlétikai klubnak, osztályozóra kényszerültek, ahol a szerencse is elfordult tőlük. Végül a nevezések közötti zűrzavar azt eredményezte, hogy a MAK mégsem esett ki.

1934-ben Vertán Endre tragikus hirtelenséggel elhunyt, az egész sportközösség gyászba borult, hiszen a kitűnő vezetőnek nem csak a MAK, de az egész város is sok mindent köszönhetett. A helyét Szmolenszky László vármegyei főjegyző vette át. Székfoglalójában elmondta gondolatát is, amely alapján vezetni kívánja a klubot: „Mindent a hazáért és az ifjúságért!” Közvetlen természetével, megértő szeretetével rokonszenvet váltott ki a helyi sportközösségben.

1936-ban Lőrincz Jenő rádióadásban bírálta a makói sportéletet, véleménye szerint Makón a sport még nem vert eléggé gyökeret. Elmondta, a két egyesület a labdarúgáson kívül nem igazán űz más sportot, és működésük inkább az egymás elleni harcban merül ki. A műsorban megszólalt Gallyas Ferenc testnevelő tanár is:

Ha az a gyűlölet, ami a két egyesület táborát egymás ellen hevítette, kővé változott volna, fölépült volna belőle a makói fedett sportuszoda és a gőzfürdő is; ha az a sok szidalom, amelyet a két tábor a múltban egymásra szórt, telekké változott volna, már nemcsak hatalmas sporttelepünk, de néhány gyermekjátszóterünk is lehetne.

A MAK 1937. augusztus 20-án ünnepelte meg 25 éves jubileumát. A programok egész nap folytak. Reggel a vezetők a játékosokkal és a tagsággal közösen istentiszteleten vettek részt a római katolikus, majd a református templomban. Ezután babérkoszorút helyeztek el a Hősök szobránál, majd Vertán Endre sírjánál emlékeztek. Délután két mérkőzésre került sor a MAK első csapata az ifjúsági csapattal játszott és nyert 7-1-re. Utána a MAK a Ceglédi Vasutas csapatát látta vendégül, jó játékkal 6-2-re nyert a vendéglátó csapat. A mérkőzés után díszközgyűlés kezdődött prominens vendégekkel. A közgyűlés végén hódoló táviratot küldtek Horthy Miklós kormányzónak, majd 250 terítékes vacsorával zárult a nap. Néhány hónappal később új elnök kerül a MTK élére. Tarnay Ákos lemondását követően dr. Bécsy Bertalant választották meg, de Tarnayt örökös díszelnökké választották.

A 40-es évek elejére a lila-fehér MTK egyre súlyosabb pénzügyi gondokkal küzdött. A Szeged-Csanádi Vasút tisztviselői és alkalmazottjai kezdték meg a tárgyalásokat az ekkor 17 éves egyesület vezetőségével. Végül szeptember 24-én született meg a döntés, 1941-től a klub átalakult Makói Vasutas Sport Egyesületté. A megújulás fellendülést hozott magával. A biztos anyagi helyzet hosszú távú tervezést tett lehetővé. Az 1941-es bajnokságba csatlakoztak a visszatért Délvidék csapatai, így találkozhatunk Szabadka, Topolya, Magyarkanizsa, Zombor, Bezdán és más települések egyesületeivel.

Az állandó katonai behívások komoly nehézséget jelentettek a kluboknak, de ezek miatt ekkor még nem kellett mérkőzéseket elhalasztani. A nyár alatt az eddiginél is több „bulimeccset”, „sörmeccset” játszottak. Ilyen mérkőzésekre a háborús készültség alatt összeálltak a határvadászok, a helyőrségi kórház dolgozói vagy éppen a katonaválogatottak is. Az atlétikai klub 1944-ben követte a makói vasutas csapatot, és az NB III Alföld csoportját megnyerve feljutott az NB II-be. 1944-ben és 1945-ben hadibajnokságokat szerveztek.

A második világháború végül a Makói Atlétikai Klub megszűnését hozta magával. A Maros-parton fekvő pálya faanyagát a felrobbantott híd kijavításához használták fel. A klub játékosai, elsősorban a labdarúgók utódegyesületként létrehozták a Makói Munkás Torna Egyletet (MMTE). A szakosztályok megalakulására 1945. május 4-én került sor, a labdarúgó szakosztályt Vidra József vezette.

1946 nyarától újra indult az NB II-es bajnokság, ahol az MVSE csapata eredményesen szerepelt. Ebben az évben átszervezésre került sor, összevonták a csoportokat, a bajnokságot pedig nemzeti bajnokságról országosra keresztelték át.

1950-re a Makói Munkás TE beolvadt az MVSE-be. A korabeli híradások szerint ekkor 1000 igazolt sportoló volt városunkban. A bajnokságban egy ideig Makói Lokomotiv SE, majd 1952-től Makói Vasas SE-ként szerepelt. Az 1952-es névváltozást az egyesület fő támogatójának megváltozása okozta, hiszen a vasút után a makói gépgyár kezdte el támogatni a klubot. A legsikeresebb szakosztály a labdarúgás volt, öt szezonban az NB II-ben szerepeltek (1947-48, 1948-49, 1949-50, 1953, 1957).

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK

Zeitler Ádám


Forrás

Makói Múzeum Füzetei 116, Zeitler Ádám: A makói labdarúgás története, Makó, 2015.

Képek forrása

makosportja.hu

magyarfutball.hu

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.