Ereklyés országzászló

Csanád vezér tér

tégla, műkő (csiszolt beton)

Hősök parkja

(Loós János)

Csernyus Lőrinc

(1942) 2017

Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum elleni tiltakozás jelképeként terjedtek el hazánkban az országzászlók. Makón is tervezték egy országzászló felállítását, aminek megvalósítása sokáig elhúzódott. A Turul Szövetségbe tömörült makói Bajtársi Egyesület már 1933-ban kezdeményezte a fölépítését, még gyűjtést is szerveztek. 1937 júliusára ezerkétszáz pengő gyűlt össze.

Az Országzászló megalkotója Loós János ipariskolai tanár volt, aki sablonoktól eltérő, modern, eredeti és magyaros talapzatot tervezett, mely hazai nemes kőanyagból készült.

Alapkövét az őszi mezőgazdasági vásárkiállításon tervezték elhelyezni, de a fölállításhoz szükséges összeg nem állt rendelkezésre.

A nemzeti összetartozásra emlékeztető Országzászló a Toldi Miklós Bajtársi Egyesület munkájának és a város polgárainak támogatásával valósulhatott végül meg: a műalkotást 1942. május 31-én avatták föl a  a régi városháza előtt.

Az Országzászlót a „Nemzetvédelmi Hét” programsorozat részeként avatták föl. A szobor leleplezése előtt a Hősök szobra előtt tartottak megemlékezést, majd átvonultak az Országzászlóhoz. A Szárnyaskerék Dalkör a „Nem, nem, soha” kezdetű dalt adta elő, majd Zsigmond Gyula, a Turul Szövetség országos vezetője mondott beszédet. Később vitéz Horváth Béla és Bécsy Bertalan, Makó város polgármestere is megosztotta gondolatait a közönséggel. A levente zenekar eljátszotta a „Hiszekegyet”, majd az első koszorút Bécsy Bertalanné helyezte el az Országzászlónál. Egy percig némán állt a tömeg a „fényben fürdő” lobogó előtt, majd a Református Énekkarral együtt elénekelték a Himnuszt. Este a Horthy parkban hazafias témájú filmeket tekinthettek meg az érdeklődők.

A II. világháború után az emlékmű sorsa megpecsételődött. 1945. július 26-án a kettős keresztet és a turulmadarat eltávolították az Országzászlóról. Ezzel egy időben mellette már egy felszabadulási emlékművet terveztek – igaz, azt végül máshová helyezték 1949-ben. 1947 márciusában az Országzászlót teljesen lerombolták, áprilisban már a tér rekonstrukciójáról tárgyaltak a városvezetők. Az eredeti Országzászló tehát kevés időt élt meg.

A makói Országzászló újraállítását 2015-ben Kovács Sándor önkormányzati képviselő kezdeményezte. A trianoni békediktátum száz éves évfordulójához közeledve, Magyarország Kormánya országszerte támogatta a nemzeti összetartozás újbóli megerősítését.

A jelkép újraállításához az első százezres nagyságrendű összeget a Makói Polgári Bálon, 2016 márciusában gyűjtötték. Az újraállítás költségéhez jelentős mértékben járultak hozzá a makói polgárok, vállalkozások.

Az új Országzászló – az eredetinek megfelelően – egyenlő oldalú háromszög alaprajzú, körüljárható. A zászlórúd kiemelt, világos, nemes csiszolt beton kőburkolatú talapzaton áll, melyet téglaburkolatú mellvéd szegélyez, a mellvédet tört fehér műkő plasztika koronázza. Az új Országzászló az eredetinél kisebb lett.

A makói levéltár a városnak ajándékozta azt a „nemzeti ereklyét”, amely a történelmi Magyarország valamennyi vármegyéjének földjét tartalmazza. Ez egy apró ércbulla, rézből és ónból készült áttört mintájú tok, amelynek közepén a történelmi Magyarország sziluettje látható, alatta pedig vékony üveglap mögött néhány grammnyi por az ország valamennyi megyéjéből. A „nemzeti ereklye” az Országzászló talapzatában kapott helyet.

2017. május 31-én került sor az Országzászló avatóünnepségére. Az avatóünnepségen Farkas Éva Erzsébet, Makó város polgármestere köszöntötte az ünneplő közönséget. Ünnepi beszédet mondott Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, illetve Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő.

A trianoni diktátum centenáriuma nem felejtésre alkalom, hanem a szembenézésre, az erkölcsi, politikai jóvátételre. Az országzászlók erre a kötelezettségre is emlékeztetnek, nemcsak minket magyarokat, hanem a szomszédainkat és a közös Európa vezetőit is – hangsúlyozta Lázár János.

Az Országzászlót Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke áldotta meg.

Az Országzászlót az év minden szakaszában gyakran keresik fel turisták és határon túli magyarok egyaránt. A június 4-i trianoni békediktátum fő emlékező helye.

A makói szobrokról, plasztikákról és muráliákról bővebben is olvashat a Szirbik Miklós Egyesület hamarosan megjelenő kiadványában!

 

Vizi Dávid Máté


Forrás

MNL CSML Makói Levéltára Gyűjtemények

Makó Monográfiája 6., 2004, 356-357 p.

Makói Újság 1942.06.02. 2 p.

Makói Népújság, 1947.04.06. 2 p.

https://www.hirado.hu/2017/05/31/lazar-trianon-gyaszmunkajat-meg-mindig-nem-vegeztuk-el/ (mentés időpontja: 2018.05.11.)

Képek

Urbancsok Zsolt

Makó Anno

Címke , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.