Arany mezők; ezüst folyók

Magyarország nevét hallván mindenki másra gondol először, azonban a táj szépségének képei előbb-utóbb mindenki fejében megjelennek. Sokan, de mi alföldiek legfőképp egyből a végtelen rónára; a néhol felbukkanó fák, nádasok csoportjaira; a távolban felsejlő templomtornyokra; a nyári melegben, előtűnő délibábra; a végeláthatatlan, fehér téli tájra gondolunk. Azt a képet látjuk mi ma, melyet egykoron szüleink, nagyszüleink; azt a képet, mely Petőfi Sándort ihlette, és amelyet verseiben gyakran örökített meg.

Történelemkönyveinket bújva mind tudjuk, hol koronázták királlyá Hunyadi Mátyást, milyen tájon láthatták közeledni a török csapatokat az egri vár védelmezői, hol hatoltak be a Kárpát-medencébe honfoglaló őseink… Megszoktuk, hogy a táj, amit látunk állandó, ha olykor kissé változik is, alapvető formáját mindig megőrzi. Nyugodt helyen élünk itt a Kárpátok védelmező ölelésében, tájunk változása lassú és egyenletes; nem emberöltőben, de még csak nem is századokban mérhető. Nem róható fel tehát nekünk, hogy nem sokat gondolkodunk azon, vajon milyen lehetett ez a táj akkor, mikor honfoglaló őseink megérkeztek; mikor az első Homo sapiens erre a földre lépett, milyen lehetett mikor több kilométer mély tó borította; mikor dinoszauruszok sétáltak rajta. Mikor alakult ki egyáltalán ez a terület és hogyan változott az idők folyamán?

Azt a legtöbben tudjuk, hogy Földünk 4,5 milliárd éve keletkezett, réteges felépítésű, és hogy külleme nem állandó, hiszen a kontinensek vándorlásával, a vulkanizmussal, az időjárás viszontagságaival folyamatosan változik. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a hely ahol most élünk, az Alföld, Magyarország, vagy akár Európa hol helyezkedett el az idők folyamán a vándorló kontinenseken, milyen éghajlat uralkodott itt, milyen növények tették színesebbé a tájat és milyen állatok lába taposta a talajt.

Földünkön összefüggő kontinensek bizonyítottan már 4 milliárd éve is előfordultak. Ezekből néhány kőzet együttes a mai napig megmaradt, ősföldek formájában. Később a földtörténet során folyamatosan újabb és újabb kontinensek alakultak ki, hol összekapcsolódtak egymással, hol pedig szétváltak. Ahhoz, hogy elképzelhessük, lakóhelyünk képe hogyan változott az idők során, a legnagyobb szuperkontinens, a Pangea közepén fekvő Tethys-óceánt kell közelebbről megismernünk, ugyanis a hazánkat alkotó kőzetek egy része innen eredeztethető. Ez a terület közel 200 millió éve hemzsegő élettel teli szigetekkel övezett szubtrópusi környezet volt, hasonlatos a mai Indonéziához. A Bakony, a Bükk, és a mai Alföld mélyére került hegységek is szigetekként emelkedtek ki a Tethysből. A türkiz színű, sekély lagúnákban a beszűrődő napfény kiterjedt korall és kagylótelepeket hozott létre, az aljzaton hullámzó tengerililiomok felett ammoniteszek lebegtek. A szigetek belsőbb területein elterülő buja ligeterdőben páncélos testű, ámde kecses Hungarosaurus kereste táplálékát. A talaj közelében növő páfrányok zöldellő leveleit pedig csőrszerű állkapcsaikkal ritkították az Ajkaceratops csordák. Néhány ezer kilométerrel távolabb egy másik szigeten a Magyarosaurus csorda abbahagyta a táplálkozást, és hosszú nyakukat elfordítva a bükkfák levelei közül kémleltek az égre, tekintetükkel követve a vadászó Hatzegopteryxet. Alföldünk ekkor teljes vízborítottság alatt volt, víz alatti vulkánok működtek rajta, melyek bazaltplatókat alkottak.

Azonban a dinoszauruszok uralma sem tartott örökké, hiszen 65 millió éve eltűntek a Föld színéről, így hazánk szigeteiről is. Eltűnésük mellett más változások is történtek a világban: a kontinensek elkezdték elnyerni mai alakjukat, a Pangea teljesen feldarabolódott; a tengerszint és a hőmérséklet is emelkedésnek indult. Még az egészen északon elterülő szigeteket is pálmaerdők borították, a hazánkat alkotó szigeteken pedig trópusi monszun éghajlat uralkodott kiterjedt, vad esőerdőkkel, melyekben a dinoszauruszok helyett már kisemlősök cikáztak az aljnövényzetben. A szigeteket körülölelő meleg tengerekben fekvő korallzátonyokon tengerisünök araszoltak, miközben mellettük teknősök úsztak, a nyílt és sötét víz mélyén pedig kardhalak és cápák vadásztak. A mély tengerek képe szinte ugyanolyan volt már akkor is, mint napjainkban. Mindeközben a tenger aljzata alatt komoly folyamatok zajlottak. A szigeteket északról övező Eurázsiai lemez, és a délen fekvő Afrikai lemez közeledése újabb szintre lépett és a két kőzetlemez összeütközött. A két lemez összeütközése miatt emelkedtek ki az Alpok és Kárpátok vonulatai, valamint körülbelül 34 millió éve a tengerszint is jelentősen lecsökkent, amely folyamatok együttesen a Tethys-óceán beszűkülését, kiterjedésének csökkenését vonták maguk után. Így jött létre a Paratethys. Hazánk alkotóelemei ekkor már nagyjából elfoglalták mai helyzetüket. Az Afrikai lemez kialakította az északnyugati országrész aljzatát, míg az Eurázsiai lemez az Alföldünk alatt elhelyezkedő kőzetegyüttest gazdagította. A Dunántúli és északi területeken sekélytenger feküdt, melyben a korábbi szigetek mellett újabb vulkáni kúpok jelentek meg, így például a Börzsöny, mely hatalmas, több kilométeres vulkánként magasodott a környező azúrkék tenger és a benne sütkérező korallzátonyok fölé. A korallzátonyokon színpompás halak úszkáltak, menekülve a delfinek és cápák elől. Alföldünket ekkor tenger borította, melyben Megalodon vadászott gyanútlan áldozataira, az aljzaton pedig gyűrődések, takaróképződések zajlottak az összeütközés hatására. A több kilométeres vízborítottság alatt tehát Alföldünk egy tengeralatti hegység volt, melynek néhány csúcsa a tengerfelszíne fölé tudott emelkedni.

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK

Halász Noémi

a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai karának hallgatója


Források

magyardinoszaurusz.hu

enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/Mof_jegyzet.pdf

geologypage.com

arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/a-magyarsag-kezikonyve-2/magyarorszag-foldje-1A/az-alfold-17C/valtozatos-multu-tagolt-domborzat-a-mai-siksag-alatt-181/

Képek forrása

geologypage.com

Címke , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.