Az I. világháborút követelő emberáldozatok rengeteg családot tettek tönkre, sokan borultak mély gyászba. Megemlékezések sorozata vette kezdetét 1920 után. Makón 1921-ben indítványozták először a háborús hősök neveinek megörökítését. Dr. Nikelszky Jenő polgármester 1923. április 28-án terjesztette elő a Hősi emlékmű tervét, mely napjainkban is Makó legforgalmasabb helyén található meg. Ma már kevesen tudják, de egykor emlékfákkal is tisztelegtek a Maros-parton a hőseink előtt…
1928-ban Horthy Miklós kormányzó a gyönki hősök emlékfáinak leleplezése alkalmával felvetette azt a gondolatot, hogy az országban a háború alatt elesett hősök hozzátartozói minden egyes halottuk emlékére emlékfát ültessenek.
Az ötletet az országban több helyen is támogatták, így Makón is. 1929. március 2-án Makó város kistanácstermében bizottsági ülésen tanácskoztak a hősök emlékfájának ültetése ügyében.
Szirbik Sándor református lelkész arra nézve tett indítványt, hogy a hősök emlékfái ne egy külön kijelölendő helyen legyenek, hanem a felekezetek temetőiben legyenek elültetve. Indítványát azzal indokolta, hogy a temetőkben, mint a kegyelet helyén, az utókor is inkább meg fogja őrizni az emlékfákat. Szirbik szerint „ha a város nem temetőkben ültettetné el az emlékfákat, az utókor nem fogja oly kegyelettel őrizni a fákat, mint azt az elesett hősök dicső emléke megérdemli.”
Gorcsa Péter helyettes polgármester szerint Szirbik Sándor indítványa nem egyezett meg az eredeti elgondolással. A hősök emlékéhez méltóbb lenne, ha felekezetre való tekintet nélkül egy e célra kijelölendő helyen együttesen ültetnék el őket. Az elnöklő polgármester a lúdvári őrház és a marosi partfürdő közötti területet javasolta kijelölni erre a célra, mintegy 3 katasztrális holdat.
Kiss János bizottsági tag sem támogatta Szirbik Sándor indítványát, viszont javasolta azt, hogy határozatilag a város a saját rendeleteiben biztosítsa a hősök ezen emlékének fennmaradását.
A fák elültetése még ez évben, 1929-ben megtörtént a kijelölt helyen. Igaz Ferenc makói lakos által ingyenesen felajánlott kocsányos tölgycsemetéit ültették el először. A város összesen 1000 darab csemetét ültetett be. A csemeték körülbelül 80%-a megfogamzott, azonban a száraz, tikkasztó nyári meleg következtében a zöldellő csemeték nagy része kiszáradt. A város úgy döntött, hogy a jövő év folyamán újabb csemetéket kell ültetni.
1930-ban a város Dr. Kovács Károly makói lakos deszki erdejéből 800 darab 4 éves tölgycsemetét, 830 darab 2 éves tölgycsemetét és 146 darab karót szereztetett be.
Biró Béla gyulai lakos, gimnáziumi tanár kérelemmel fordult Makó városához 1929-ben: Biró Géza volt makói lakos részére a Hősök ligetében emlékfát kívánt elültettetni. Biró Géza Makón született 1890-ben, katonai rendfokozata honvédzászlós volt. 1919. december 31-én halt meg Krasznojarszkban, hadifogságban.
A Hősök ligetének tervezéséért Urbán János főkertész volt a felelős. A fákat 3-4 méter távolságra ültették, a liget belső részét angolpark stílusban fásították be. A liget közepére egy emlékkövet, vagy emléktáblát tervezett, amely egy hatszögletű területben kapott helyet. Minden fát táblával jelöltek meg, amire felírták a fa sorszámát, az elesett hős nevét, illetve elhalálozási idejét.
A Hősök ligete néhány év alatt hanyatlásnak indult: 1933-ban Dombi Mihály városi képviselő kérte számon Dr. Nikelszky Jenő polgármestertől a hősök emlékfáinak gondozását. A Hősök ligetét elborította a hatalmas gaz, a forró nyári időszakban nem volt gondozva megfelelően a környezet. A polgármester válaszában azt írta, hogy a rendelkezésre álló csekély költség miatt csak a legszükségesebb munkálatokat tudták elvégezni. A polgármester azt ígérte, hogy az ún. évi ínségmunkaprogramban fedezetet keresnek a további szükséges költségekre.
Vizi Dávid Máté
A teljes írás a Marosvidék 2018. évi 2. számában fog megjelenni.
- kép: A hősök fáinak tervezete
- kép: Urbán János, városi főkertész
- kép: dr. Nikelszky Jenő, Makó város polgármestere
Forrás
MNL CSML Makói Levéltára – V. Makó Város Tanácsának iratai, 7855/1933
MNL CSML Makói Levéltára – V.171. Makó Város Közgyűlési jegyzőkönyve 1929. 179.p
Képek
MNL CSML Makói Levéltára
