A Csanádvármegyei könyvtár

Trianont követően Makó elveszítette déli és keleti piackörzetét. Ennek ellenére a kulturális élet sajátosan bontakozott ki: néhány szellemi kiválóság elkerült Makó “látóteréből”, de őket nem később újabb nevek váltották fel.

A Makói Friss Újság 1926. július 11-i számában beszámolt arról, hogy a Csanád vármegyei Könyvtár páratlan munkája három hónap alatt hat kötet megjelenését eredményezte.

Dr. Barna János felsőkereskedelmi iskolai igazgató és dr. Eperjessy Kálmán reálgimnáziumi tanár “Csanádvármegyei könyvtár” címmel egy régészeti, történelmi és kulturális könyvsorozat kiadását határozták el. A könyvsorozatban Csanád vármegyei vonatkozású, a vármegye történetét és kultúrértékeit bemutató szakköteteteket jelentettek meg.

Tarnay Ivor, a nagyműveltségű alispán is támogatta a megyei kiadványok megjelentetését.

Az első hat megjelent kötet a következő volt:

Dr. Bauner János: Jelentés a Magyarcsanád – bökényi próbaásatásokról
Móra Ferenc: Lovassírok Kunágotán
Dr. Eperjessy Kálmán: A kopáncspusztai éremleletek
Dr. Márton György: Az apróhagyma osztályozása és szárítása Makón
Bálint Alajos: Makó város települési és emberföldrajzi viszonyai
Szirbik Miklós: Makó várossának közönséges és az abban lévő reformata ekklé’siának különös leírása

Szirbik Miklós várostörténeti írását először a “Csanádvármegyei könyvtár” sorozatban jelentették meg. Petrovics György országgyűlési képviselő indítványára a városi képviselőtestület 1926-ban a nagy értékű munka közkinccsé tétele, könyv alakban való kiadása mellett döntött. A sajtó alá rendezést, az előszó írását dr. Eperjessy Kálmánra bízták.

A harminchárom kötetre tervezett vállalkozásból végül negyvenhárom valósult meg. Külön megemlítendők Juhász Kálmán egyháztörténeti kutatásai. A “Csanádvármegyei könyvtár” összes ívterjedelmének csaknem a felét ő írta.

Később dr. Eperjessy Kálmán Szegedre került, a távszerkesztés pedig nehézségekkel járt – 1935-től Árva János főlevéltáros lett a kötetsorozat főszerkesztője.

Tarnay Ivor 1935. február 27-én bejelentette a “Csanádvármegyei könyvtár” vállalat megszűnését. Árva János május 5-én négyoldalas indoklásban kért támogatást az alispántól két kiadvány (Juhász Kálmán, Peja Győző munkái) megjelentetéséhez. Ezek akkor szabad utat is kaptak, de Eperjessy Kálmán Maros-tanulmányának kiadásától kénytelenek voltak elállni. A kötetsorozat ezek után még néhány publikációt megjelentetett.

Dr. Eperjessy Kálmán a füzetsorozat jelentőségéről így írt:

A Csanádvármegyei Könyvtár kézzelfoghatóan megmozgatta városunk literátus közönségét […] A helyi szellemi élet virágzó megnyilatkozásának kell tekinteni, hogy egy kis megye, melynek legmagasabb kultúrintézménye a makói gimnázium volt, ilyen teljesítményt nyújthatott.

Vizi Dávid Máté


Képek

  1. kép: Dr. Eperjessy Kálmán
  2. kép: Szirbik Miklós várostörténetének első nyomtatott kiadásának borítója

Forrás

Makói Friss Újság – 1926. július 11., 10p

Makó Város Monográfiája 6., 728-730 p

Képek forrása

Sulinet

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.