Juhász Gyula emléktábla

81 évvel ezelőtt hunyt el Juhász Gyula – rá emlékezünk.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) a Nyugat folyóirat első nemzedékéhez tartozó költő 1913–1917 között a makói gimnázium tanára volt. A városba Návay Lajos közbenjárására került felvidéki Szakolcáról. Szerette a Maros-parti várost, így emlékezett itt töltött napjaira:

Sok helyen jártam, sok embert megismertem, de kis helyen ennyi igaz embert, mint Makón, nem igen találtam.

Sokat betegeskedett, ezért hazaköltözött Szegedre, de Espersit János házába később is visszajárt alkotni és örömmel időzni a „szent csöndben”.

Juhász Gyula születésének 70. és József Attila halála 16. évében, 1953. december 6-án a múzeum és a gimnázium közös megemlékezést rendezett, amelynek első programja volt az egykori lakóház falán – ahol szobát bérelt a költő – elhelyezett emléktábla leleplezése.

Marczis Vilmos gimnázium igazgató bevezetője után Juhász Gyula: A munka című versét Kopp Miklóstól hallhatták az érdeklődők. Dr. Madácsy László avatóbeszédében a fiatalokhoz is szólt:

Zárja szívébe tanuló ifjúságunk Juhász Gyulát, aki rajongott a magyar ifjúságért, legyen büszke reá, hogy olyan gimnáziumban tanulhat, ahol valaha Juhász Gyula tanított és József Attila tanult.


A rendezvényen elhangzott még a Munkásgyermek himnusz Nagy-György Mária tanulótól, Bárdos Lajos a Tiszai dallamok a gimnázium énekkarától, majd dr. Péter László zárszavai. Délután 5 órától a kultúrházban irodalmi estet rendeztek, ahol dr. Baróti Dezső egyetemi tanár mondott beszédet.
A tábla a későbbiekben nagyon megkopott, ezért 1973-ban Gajdos Dezső újravéste. Ez látható napjainkban a ház falán.

Forgó Géza


Kép
Emléktábla a József A. u. 13. számú házon
Fotót készítette: Mendei Árpád †

Forrás
Juhász Gyula emléktáblát avatnak Makón: Viharsarok 1953. 12. 04.
Péter László: Juhász Gyula Makón: Viharsarok 1953. 12. 06.

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.