A városi bérpalota története 2.

Tóth Ferenc Makó igézetében című kötetében olyan cikkeket, tanulmányokat válogatott össze, amelyek az elmúlt negyven év folyamán újságokban jelentek meg, így azonban “ezek az írások a lapok temetőjébe kerülve alusszák talán örök álmukat”.* Blogunkon a következőkben olyan írásokat közlünk – részletekben – a legmakaibb makai tollából, amelyek érdekesek lehetnek mind a tősgyökeres, mind a betelepülő makóiak számára.
Elsőként a mindenki által ismert, városképi jelentőséggel bíró Bérpalota történetébe engedünk betekintést.
Második rész.

2. Az építés megkezdése

Az egyre nyomasztóbban jelentkező munkanélküliség leküzdésére nagyarányú építkezés indul ezekben az években Makón. Megkezdődött a FAKSZ-házak (Vertán telep) építése, kikövezték az Igási utat, megindul a postapalota, az ACSEV gépjavító műhely építése, a fahíd helyett korszerű közúti és vasúti acélhidak létesültek. Bővült és korszerűsödött az iskolahálózat (református és katolikus polgári fiúiskola, Bajza utcai elemi, tanyai iskolák).

Elkészíttették a honvédi csatornát, a rendőrség és a csendőrség épületét. Külföldi kölcsönökből a megye bővítette a kórházat, a megyeházat és tisztviselő-házakat építtet. Makó megyei város a külföldi kölcsönből emeletet húzatott a polgári leányiskolára, átalakították és bővítették a vágóhidat; vízvezetéket és szennyvízcsatornát terveztek. Ez a külföldi kölcsön képezi pénzügyi alapját a bérpalota építésének is.

A közállapotok
A közállapotokra meghatározó szerepet gyakorolt 1926. augusztus 25-én a korona pengősítése: a 25 ezer koronás 2 pengőt ér. Jelentős találmányokról számoltak be a makói lapok. Ebben az évben találták fel a televízió ősét, a televizort. Az orvostudományban is nagy jelentőségű kísérletezés indult. Ekkor fényképezték le először a gyomor belsejét. Mellkas-felmetszéssel és szívmasszázzsal a klinikai halálból visszahoztak az életbe egy férfit.

Kulturális események: művésztelep működött Makón, Vén Emil képeiből kiállítás nyílt. Juhász Gyula előadást tartott a városban. Móra Ferenc régészeti ásatásokat végzett. Pásztor Jánost megbízták a hősök szobrának megalkotásával.

Tervpályázat
A bérpalota építésére jeligés tervpályázatot írt ki a város. A kétemeletes épület emeletén el kívántak helyezni egy szállodát, egy kávéházat, egy éttermet, egy hangversenytermet, a földszinten üzlethelyiségeket, hivatali helyiségeket, a többi területen magánlakásokat. A szállodát húszszobásra tervezték. A nagyterem hangversenyek, kultúrestéjek, kamaraszínházi előadások, táncmulatságok tartására szolgált volna. A földszinten kapott volna helyet az anyakönyvi hivatal egy nyolcvan négyzetméternyi esketési teremmel.

A fürdőszobával, cselédszobával ellátott lakásokat normális méretűre javasolták, de a kamrát a budapestieknél nagyobbra kívánták tervezni. Az épület négyfrontos lett volna, de ha a rendelkezésre álló kilencmilliárd nem lenne elegendő, a hátsó front beépítése elmaradhat. Az első díjjal kitüntetett terv huszonöt millió korona pályadíjban részesül.

Dr. Fried Ármin szerint a külföldi kölcsönnel a lakásínségen kellene segíteni. Elhagyandónak indítványozta a kávéház és a szálloda építését. Hetvennyolc városi képviselő javasolta, hogy csak lakásokat és üzleteket foglaljon magába a bérház. Az első díjjal kitüntetett terv szerzője Orth Ambrus budapesti építész, akit a részletes terv és költségvetés elkészítésével is megbíztak.

A terv kivitelezésére 60 pályázat érkezett be. Öt pályázó az egész épületre tett ajánlatot, a többiek csak részmunkákra. A makóiak közül Papp József 7 milliárdért vállalta az építést. Kövecs Antal is az ajánlattevők között szerepelt. A makóiak közül ácsmunkát vállalna Széll József, Erdei Sándor, lakatos munkákra Kucses Károly, Gulácsi János, Biri Imre, Gudlin Mátyás, asztalos munkára Zombori Lajos, Nacsa Imre, Farkas Herman, üvegezésre Kocsis Mihály jelentkezett.

Kivitelezés 8 hónap alatt
Az építési bizottság javaslata alapján Papp József makói építési vállalkozót bízták meg a munkával. Ő a legtekintélyesebb építési vállalkozó ekkor Makón, tagja a városi képviselő-testületnek, elnöke a makói ipartestületnek. Makói vállalkozó esetén a város kétszázötven milliót nyer az építésen, ugyanis a kereseti és forgalmi adó ebben az esetben ide folyna be.

A bérház építését 1927. február 26-án kezdik el, a befejezés határideje ugyanez év november 1.

A nagy erővel megindult építkezés első állomása május 21-én volt, ekkor érték el a két emelet magasságú falszintet. Ebből az alkalomból bokrétaünnepséget rendeztek. Zöld girland ékesítette a falat és 200 kendő „hirdeti kétszáz építőmunkás munkájának dicsőségét” olvassuk a Marosvidék című lapban. A város egy-egy kendővel ajándékozta meg a munkásokat, a kivitelező pedig megvendégelte őket.

Júniusban elkészült a tetőszerkezet is, ekkor az ácsok tiszteletére rendeztek bokrétaünnepséget. Ezúttal 53 fejkendőt lebegtetett a szél.

Tóth Ferenc
Csongrád Megyei Hírlap, 1982. júl. 8-13.

Folytatása következik…


*Tóth Ferenc: Makó igézetében. Cikkek, tanulmányok. 3. o

Szöveg forrása
Tóth Ferenc: Makó igézetében. Cikkek, tanulmányok, 2014. Makó (25-26. o)

Az írást az eredetivel megegyező módon, változtatás nélkül közöljük.

Képek forrása
Makó anno

sulinet.hu

Címke , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.