Árvízi emlékmű Makón

Makót 1821-ben, majd 1970-ben sújtotta nagy árvíz. Gilitze István makói költő így írt az 1821-es nagy marosi árvízről:

„Valaki rá tekint ezen írásomra
Fordittsa szemeit Makó várossára
Édes hazám Makó de gyászba borultál!
Számtalan károkat víz miatt vallottál.

Írtak húszon egybe, ezer nyoltz száz után,
Szent Jakab havának, az harmadik napján;
A’ Marusnak vize városunk derekán,
Ostrommal reánk jött sok felől az utzán.”

Az 1970-es makói árvíz még ma is sok szerettünknek fájó emlék, nehéz időszak.

Makó városa 1971-ben a Csanád vezér tér kiszélesedő zöldövezetében állította fel az Árvízi emlékművet.

A betontalapzaton egy szabálytalan, élére állított betonból készült ötszög áll, egyik oldalára fekete, a másikra fehér márvány emléktáblát erősítettek. A feketén a „Hála városunk védőinek az 1970-es árvízveszély elhárításáért!”, a fehéren a „Készült az 1821-es árvíz 150. és az 1970-es árvízveszély évfordulója alkalmából” vésett szöveg olvasható.

Az alkotás szerényen húzódott meg a tér parkosított részén, különösebb esztétikai értéket nem képviselt. A millennium alkalmából Kiss Jenő Ferenc és Györfi Lajos elkészítette Szent István monumentális lovasszobrát az Árvízi emlékmű helyére, melynek következtében száműzték az emlékművet a Makói Kommunális Nonprofit Kft. telephelyére. 2014-ben méltóbb helyre, a József Attila Múzeum udvarába helyezték át.

Szívből remélem, hogy Makó város egyik közterén láthatunk még egyszer egy méltó árvízi emlékművet…

Vizi Dávid Máté


Források
Gilitze István: P. Makó várossának víz által való pusztulásáról
Wikipédia

Kép
Wikipédia

 

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.