A belvárosi református templom a képzőművészetben

A makói református ótemplom, az ún. fehértemplom gyakran megjelenik festményeken, grafikákon és fényképeken. Nem véletlen ez, hiszen a városkép meghatározó épületéről van szó. Az első ismert alkotás Choma Józsefé, amelyet a rajta lévő kis fémlap tanúsága szerint 1935-ben adományoztak a református egyháznak, és napjainkban is az egyház tulajdonában van.

02PogányJ

Az 1971-től működő Marosmenti Művésztelep alkotói közül Iványi Ödön, Zombori László, T. Zöllei Mária és Pogány József festette le a fehértemplomot. Az utolsó autodidakta alkotó volt, és csak egy részletet jelenített meg festményén. Jámborné Balog Tünde szerint: „konstruktivista szemléletű, a teret, a szerkezetet és a körvonalakat egyaránt hangsúlyozó műve kis méretei ellenére is visszaadja az épület monumentalitását.” Az 1971-től szinte folyamatosan – a város támogatásával – működő makói művésztelepek résztvevőinek is kedvelt témája volt a fehértemplom, főleg a kilencvenes évektől, amikor több határon túli művész is alkotott Makón. Őket rendre megragadta az egyszerűségében és fehér színével az ég felé törő ótemplom.

04MiklóssyMÍgy pl. Gyurkovics Hunor akvarelljein több alkalommal is megjelent az épület. A Makói emlék c. színeivel is kifejezi a magyar protestantizmus erősen nemzeti jellegét. Miklóssy Mária is vászonra álmodta. 1997-es művén, a Makói menyecske címűn megjelenő parasztasszony és a templomtorony a „város múltjának méltóságteljes szimbólumává” emeli az alkotást – írta Jámborné Balog Tünde.

Orth István millenniumi plakátján is felismerhetjük a templom tornyát, ahol a Hagymaház társaságában jelenik meg. A figyelmes és értő szemlélő a Makovecz-épület és a református templom között még „szellemi és formai” kapcsolatot is fölfedezhet. További művészek is ihletet merítettek formájából és szépségéből, így pl. Földessy Péter és Páll Lajos is.

05OrthI

Jámborné Balog Tündét – akinek írásából idéztünk – is megihlette a templom. Gilicze János makói parasztköltő az 1821-es nagy árvízről írott írt verset, amelyet 1971-ben jelentetett meg a város. Ennek illusztrációi között is feltűnik a református templom az Isten ostora címűn.

06JBT

Karsai Ildikót is elvarázsolta a templom szépsége. A művésznő ún. Ingres grafikai papírra, színes ceruzával rajzolja képeit. A művésznő kezéből a művészi értéken túl a városunk múltja is megjelenik. Megőriz olyan motívumokat, amelyek közül sok már eltűnt. Mégis tovább élnek, mert több makói ház és lakás falán az otthonok díszeivé váltak Karsai Ildikó grafikái. Az egykori Dornbach és Magony Nyomdában készült el a falinaptár-sorozat. Ezek közül 2001-ben a Kapuk, 2003-ban a Tornyok, kupolák, 2004-ben az Oszlopok és 2007-ben az Évszámok címűben találkozhatunk a református ótemplommal és az újvárosi református templommal.

07KarsaiI

03GyurkovicsH

A makói Szirbik Miklós Egyesület következő, novemberben megjelenő kiadványában szintén láthatóak lesznek Karsai Ildikó grafikái.

Forgó Géza


Felhasznált irodalom
Jámborné Balog Tünde: A makói református ótemplom metamorfózisai. Makói História 2003/3-4.
Karsai Ildikó: Szemmagasság. Makó, 2004.
Ezerszáz év a Kárpát-medencében. Szerk.: Jámborné Balog Tünde. Makó, 2001.

Fényképek
Karsai Ildikó, Forgó Géza

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.