Október 23 hatása Makón

Minden év október 23-án megemlékezünk az 1956-os forradalmi eseményekről. Lerójuk tiszteletünket azon személyek előtt, akik az elnyomás, terror helyett egy szabad és független Magyarország megteremtésében hittek, harcoltak.

A háborúskodások, az agresszió és a terror legnagyobb vesztesei véleményem szerint mindig a gyermekek voltak. Egyik napról a másikra kiléptek gyermeki világaikból és találkoztak az őszinte és kegyetlen valósággal. Ezekben a gyermekekben lelki nyomokat hagyhatnak a történtek, ami egész életükön át elkíséri őket.
Ami számomra viszont a legmegdöbbentőbb, hogy a gyermekek is kivették részüket a forradalmi eseményekből: nyíltan felvállalták oroszellenességüket, agresszívvá váltak, de volt, aki fegyvert fogott, s vérét, életét adta egy szabad Magyarországért.
Ha Budapesten a Corvin köznél sétál az ember, s meglátja a „Pesti srác” szobrát, az előbb leírtakat láthatja egy szoborban.
Az októberi forradalmi események a makói iskolákra, nevelőkre, gyermekekre is erősen hatást gyakorolt…

Kép02

Már 1956 szeptemberében mutatkoztak jelei a feszült hangulatnak, melyet a napi sajtó, illetve a rádió mind-mind elősegítette. Mindezek ellenére megdöbbentetten hatottak az 1956. október 23-i események, amelyek a mindennapi tanításra is hatást gyakoroltak. A nevelők közül akadt olyan, aki részt vett az éjszakai tüntetéseken, csillagleverésben, hősi emlékmű lerombolásában vagy a fegyverek osztogatásánál. Volt olyan nevelő, aki novemberben elhagyta Makót és külföldre szökött.

Az 1956-57. év végi iskolai jelentés szerint a nevelők 1956. november 5-én megkezdték a tanítást, de a hangulat és a zűrzavar továbbra is jelen volt az iskola falai között is. Csak 5-6 nevelő maradt hű a párthoz, a többiek inkább visszahúzódtak.

A pedagógusok általában nem „hőzöngő” emberek – írják az év végi jelentésben. Örülnek annak, ha dolgozhatnak.

A tanulók részéről Makón is több kérdésben támadt zűrzavar. Ezt a hangulatot a szülői ház és a külső környezetük (az utca) táplálta.

  1. Nacionalizmus: Valamennyi iskolában megnyilvánult az orosz nyelv elleni hangulat. Volt tankönyvszétszedés, elégetés, orosz nyelv tanulásának megtagadása. Ezek az akciók leginkább a gimnáziumban, illetve a Kálvin téri általános iskolában voltak megfigyelhetőek. Lassú, türelmes és idegölő munka volt a nevelőknek az év végére leosztályozni a diákokat orosz nyelvből.
  2. Az úttörő szervezetek szétesése: Valamennyi iskolában beszüntették az úttörő szervezetek működését. Ezt a lépést miniszteri rendeletek is alátámasztották. 1957 tavaszán úttörővezetői értekezleten már a Maros melletti helyi táborban való üdültetésről esik szó.
  3. A hittantanítás kérdése: Makón is hatottak az önkéntes hittantanulás „jelszavai”. Több iskolában követelték a szülők a hittan teljes szabadságát. A későbbi hittanbeírások azt mutatták, hogy a szülők és felnőttek ideológiai nevelése terén sok a zavar. A beírtak száma a városban 30%, a tanyán 50% felett van.
  4. A tanulók magatartása: Az ellenforradalmi események a legnagyobb rombolást a fiatal gyermekek lelkében végezték. A fiatalok agresszívabbá váltak, sokszor a felnőttekkel és a nevelőkkel szemben is.

    Elszaporodtak a hangoskodók, cigarettázók, este moziba járók, de még a részegeskedőek is. A Tanács szigorító intézkedéseket hozott az esti csavargások megakadályozására.

Az 1956/57. évi iskolai tanítási időből sok idő elveszett. A városban október 26-tól a tanítási idő minimálisra csökkent. Akkor, amikor az utcán szovjet tank hadosztályok dübörögtek Szeged felé, a szülők tömegesen vitték haza gyermekeiket a forgalmas út melletti iskolából. November 4-ig csak formális volt a tanítás. Amikor november 5-én Kép4Instotorismegkezdték a tanítást a nevelők, a sztrájkra uszítók behatoltak egyes iskolákba és veréssel fenyegették a nevelőket, kidobással az igazgatókat, ha tanítani mernek. Behatoltak a Szent István téri, Kálvin téri és Szegedi utcai iskolákba. Az igazgatók a legnagyobb határozottsággal utasították el a támadókat.

Az 1956/57 év végi jelentésben javaslatot is megfogalmaztak, mely szerint be kellene vezetni a szocialista etika foglalkozásokat, ahol a gyermeki lelkivilágnak, érzelemvilágnak megfelelő példákon keresztül oktatnák a gyermekeket jó modorra, illemre, viselkedésre.

Ennek eredményességéhez természetesen szükség van a társadalmi szervek összehangolódásához: például ha a szülők nem engedik gyermekeiket késő esti mozielőadásokra…..

Vizi Dávid Máté


Forrás
MNL CSML Makói Levéltára XXXIII. 515.a. MVT VB Közösen kezelt iratok 1957, 5513

Képek forrása
dr. Tóth Ferenc

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.