Október 23 hatása Makón

Minden év október 23-án megemlékezünk az 1956-os forradalmi eseményekről. Lerójuk tiszteletünket azon személyek előtt, akik az elnyomás, terror helyett egy szabad és független Magyarország megteremtésében hittek, harcoltak.

A háborúskodások, az agresszió és a terror legnagyobb vesztesei véleményem szerint mindig a gyermekek voltak. Egyik napról a másikra kiléptek gyermeki világaikból és találkoztak az őszinte és kegyetlen valósággal. Ezekben a gyermekekben lelki nyomokat hagyhatnak a történtek, ami egész életükön át elkíséri őket.
Ami számomra viszont a legmegdöbbentőbb, hogy a gyermekek is kivették részüket a forradalmi eseményekből: nyíltan felvállalták oroszellenességüket, agresszívvá váltak, de volt, aki fegyvert fogott, s vérét, életét adta egy szabad Magyarországért.
Ha Budapesten a Corvin köznél sétál az ember, s meglátja a „Pesti srác” szobrát, az előbb leírtakat láthatja egy szoborban.
Az októberi forradalmi események a makói iskolákra, nevelőkre, gyermekekre is erősen hatást gyakorolt…

Kép02

Már 1956 szeptemberében mutatkoztak jelei a feszült hangulatnak, melyet a napi sajtó, illetve a rádió mind-mind elősegítette. Mindezek ellenére megdöbbentetten hatottak az 1956. október 23-i események, amelyek a mindennapi tanításra is hatást gyakoroltak. A nevelők közül akadt olyan, aki részt vett az éjszakai tüntetéseken, csillagleverésben, hősi emlékmű lerombolásában vagy a fegyverek osztogatásánál. Volt olyan nevelő, aki novemberben elhagyta Makót és külföldre szökött.

Az 1956-57. év végi iskolai jelentés szerint a nevelők 1956. november 5-én megkezdték a tanítást, de a hangulat és a zűrzavar továbbra is jelen volt az iskola falai között is. Csak 5-6 nevelő maradt hű a párthoz, a többiek inkább visszahúzódtak.

A pedagógusok általában nem „hőzöngő” emberek – írják az év végi jelentésben. Örülnek annak, ha dolgozhatnak.

A tanulók részéről Makón is több kérdésben támadt zűrzavar. Ezt a hangulatot a szülői ház és a külső környezetük (az utca) táplálta.

  1. Nacionalizmus: Valamennyi iskolában megnyilvánult az orosz nyelv elleni hangulat. Volt tankönyvszétszedés, elégetés, orosz nyelv tanulásának megtagadása. Ezek az akciók leginkább a gimnáziumban, illetve a Kálvin téri általános iskolában voltak megfigyelhetőek. Lassú, türelmes és idegölő munka volt a nevelőknek az év végére leosztályozni a diákokat orosz nyelvből.
  2. Az úttörő szervezetek szétesése: Valamennyi iskolában beszüntették az úttörő szervezetek működését. Ezt a lépést miniszteri rendeletek is alátámasztották. 1957 tavaszán úttörővezetői értekezleten már a Maros melletti helyi táborban való üdültetésről esik szó.
  3. A hittantanítás kérdése: Makón is hatottak az önkéntes hittantanulás „jelszavai”. Több iskolában követelték a szülők a hittan teljes szabadságát. A későbbi hittanbeírások azt mutatták, hogy a szülők és felnőttek ideológiai nevelése terén sok a zavar. A beírtak száma a városban 30%, a tanyán 50% felett van.
  4. A tanulók magatartása: Az ellenforradalmi események a legnagyobb rombolást a fiatal gyermekek lelkében végezték. A fiatalok agresszívabbá váltak, sokszor a felnőttekkel és a nevelőkkel szemben is.

    Elszaporodtak a hangoskodók, cigarettázók, este moziba járók, de még a részegeskedőek is. A Tanács szigorító intézkedéseket hozott az esti csavargások megakadályozására.

Az 1956/57. évi iskolai tanítási időből sok idő elveszett. A városban október 26-tól a tanítási idő minimálisra csökkent. Akkor, amikor az utcán szovjet tank hadosztályok dübörögtek Szeged felé, a szülők tömegesen vitték haza gyermekeiket a forgalmas út melletti iskolából. November 4-ig csak formális volt a tanítás. Amikor november 5-én Kép4Instotorismegkezdték a tanítást a nevelők, a sztrájkra uszítók behatoltak egyes iskolákba és veréssel fenyegették a nevelőket, kidobással az igazgatókat, ha tanítani mernek. Behatoltak a Szent István téri, Kálvin téri és Szegedi utcai iskolákba. Az igazgatók a legnagyobb határozottsággal utasították el a támadókat.

Az 1956/57 év végi jelentésben javaslatot is megfogalmaztak, mely szerint be kellene vezetni a szocialista etika foglalkozásokat, ahol a gyermeki lelkivilágnak, érzelemvilágnak megfelelő példákon keresztül oktatnák a gyermekeket jó modorra, illemre, viselkedésre.

Ennek eredményességéhez természetesen szükség van a társadalmi szervek összehangolódásához: például ha a szülők nem engedik gyermekeiket késő esti mozielőadásokra…..

Vizi Dávid Máté


Forrás
MNL CSML Makói Levéltára XXXIII. 515.a. MVT VB Közösen kezelt iratok 1957, 5513

Képek forrása
dr. Tóth Ferenc

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.