Az Újvárosi református templom

Makó Város Tanácsa 1869. május 5-én a régi vásártéren a református egyház részére átadott „5985 négyszögöl területet templom, két paplak, két iskola és egy éneklő lak (kántor lakás) létesítésére.” Az épületek terveit Besenbach Aladár tatai építész készítette 1871-ben.

A templomot Szép Ferenc és Jókai István makói építőmesterek építették. A felszentelésre az alapkő elhelyezésének hatodik évfordulóján, 1882. november 5-én került sor. A templomot 1932-ben, 1957-ben, 1963-ban és 1974-ben újították fel.

Az épület külleme

A templom romantikus stílusban épült, ugyanakkor van néhány, középkori stílusokra emlékeztető elem az épületen: az ívsoros párkányok, a támpillérek, a rózsaablakok terrakotta mértművekkel. Tengelye kelet-nyugati irányba mutat. A korinthoszi oszlopos előtér nincs szerves kapcsolatban a homlokzattal, oromfalát ívsor díszíti.  A nyugati homlokzaton elhelyezett torony 42 méter magas, a tetején sétálóval; a torony élei le vannak csapva, ablakai zsalusak. A vasrácsos sétálót konzolos párkány tartja. A torony különlegessége, hogy süvegében van a toronyőr szobája,  s az itt elhelyezett szabadtűzhely füstje a toronysüveg négy kerek nyílásán keresztül távozik. A torony tetejét gömb, szélkakas és csillag díszíti.

A hármas kapuzatnak megfelelően a homlokzatot háromíves záródású ablak tagolja, és a nyugati karzat megvilágítását szolgálja. Fölötte rózsaablak.

Az oldalhomlokzatot a kiszögellő kereszthajók tagolják. A koronázópárkány alatt ívsor fut. A kereszthajó oromzata szintén kéményformát követ. A templom keleti vége egyenes záródású.

A templom belseje

A belső tér 13×28 méter nagyságú. A kereszthajó déli szárnya szószékföljárót és raktárszobát foglal magába. Az oldalfalak egyhangúságát az ablakok között fejezetes falsávok törik meg. A födém dongaboltozatos, és a falsávok folytatásában hevederívek tagolják. A nyugati és keleti karzatot két-két oszlop tartja. A Dangl Antal által 1887-ben épített orgonát a keleti karzaton helyezték el, és 1901-ben Wergenstein Lipót modernizálta tizenkét változatúra. Az úrasztalát, a papok székét és a szószéket a déli oldal közepén állították fel.

Kovács Gyula szerint a templom belsejét mintha más építész képezte volna ki, az a külsőtől teljesen elütő formaképzés. A templom szerinte igen szerény berendezéséből csupán az egy csoportba foglalt szép formájú politúrozott szószék, a papok székei és az úrasztala a ráccsal érdemelnek külön említést.

Dr. Tóth Ferenc szerint a makói romantikus építészeti emlékek közül az újvárosi református templom tekinthető a legkiforrottabbnak.

A templom történetéről bővebben is olvashat a Szirbik Miklós Egyesület hamarosan megjelenő kiadványában!

Zeitler Ádám


Irodalom

Kovács Gyula: Makó város építészete a XVIII-ik század közepétől a XIX-ik század közepéig. In.: Csanádvármegyei Könyvtár 17. Szerkesztette: Dr. Eperjessy Kálmán. 36.

Csongrád megye építészeti emlékei. Szerkesztette: Dr. Tóth Ferenc. Kiadta: Csongrád Megyei Önkormányzat. Szeged. 2000.

Váradi József: Tiszántúl református templomai 1. Debrecen.  1991.

Kép
Halász Tamás gyűjteménye

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.