Herczeg Ferenc (1863–1954)

Herczeg Ferenc a történelmi Magyarország Temes megyéjének déli csücskében, a Temes folyó partján települt Versecen látta meg a napvilágot. Lakói, a város alapítói, Mária Terézia királynő uralkodása idején, a törökök elvonulása után érkeztek a bánáti jó földekre. A szép fekvésű város a Ruszka-havasokhoz tartozó Várhegy lábánál terül el. A csúcsán ősrégi várkastély csonka tornya néz le a házakra. Utcáit, tereit mérnökök tervezték és cövekezték ki, ezért a városszerkezete eltér a többi szomszédos településétől.

versecz

Az ősi Herczog-család 1742-ben Sziléziából vándorolt a szép vidékre, a bécsi udvartól földbirtokot és patikajogot kapott. A harmadik generáció családfője, József, szintén a patikájával tartotta el a családját. Három gyermeke közül Ferenc a legfiatalabb. (Nevük magyarosításáról később teszek említést.) A betelepülők többsége az ajándék birtokon gazdálkodott.

Sokan mint vincellérek, a legkiadósabb szőlőfajtákkal telepítették be a dombokat és a hegy lankáit, építették pincéiket. Kiváló boraik a franciával vetekedtek.

A 18. század végén a filoxéra az ültetvények tetemes részét elpusztította, ekkor a gazdálkodást Deliblát homokhátságán, az Al-Duna mentén folytatták.

Ferenc szívesen gondolt gyermekkorára, emlékképeiből megmaradt a szomszédukban épült gótikus templom – utcájuk ezért Templom utca -, a nyüzsgő pályaudvar és a jóságos, anyai Hoffmann nagyapa. Ő jósolta:

„Festő lesz az én kis unokám.”

Mert a rajzolgató Ferike a szekrényajtó belső oldalára egy jól sikerült libát kanyarintott. Az elemit különösképpen nem szerette, csak az írást-olvasást. Rövid idő után már betűzgette a német útleírást. Távolodott a magyar nyelvtől, mert magyar tanítója németül tanított. A középiskola I-II. évfolyamát is Versecen, szintén németül végezte. A középiskola folytatására Temesvárra került, kitűnő házba. Itt a magyart és a latint könyvből tanulta. Nyáron ismerte meg édesapja döntését, hogy fiait Szegedre, „igazi magyar helyre” küldi tanulni. Bánátban ebben az időben regényes nimbusz ragyogta körül a magyarságot. Apja feladta a patikát, mert Versec polgármesterévé választották. Sokat tett a városért, a gazdag települések sorába emelte. Csak a személyeskedés, pártoskodás rontotta a levegőt, gyengítette apja idegeit.

Az apa Mici lányának kíséretében vitte a két fiát Szegedre, még a nagy árvíz előtti időben. A városban ekkor már nyüzsögtek a bánáti diákok. A fiúk a Tary-házban kaptak szállást. A túlzsúfolt piarista gimnázium tanulói lettek, amelynek szellemét szokni kellett. Ferenc nehezen viselte a trágárság határát súroló beszédstílust, a szabadosságot. A VI. évfolyamtól a közelben, már Fehértemplom állami gimnáziumában találjuk. Családi tragédia is nehezítette tanulását: apja lemondott polgármesterségéről, visszakapta a patikajogot, újból megnyílt a Herczog-féle gyógyszertár. Kedvező időben, mert a közeli mocsaras vidéken terjedt a malária – orvosságát, a kinint sokan vásárolták. Azonban a városi politikával kapcsolatos izgalmak őrölték apja életerejét, nem bírta a nyomást, elhunyt. A család nehezen viselte a szörnyű tragédiát.

Fehértemplom gimnáziumában megtörtént az érettségi, Ferenc minden tárgyból kitűnően felelt. Búcsúbált rendeztek tanárok, szülők, barátok, ideálok jelenlétében, ami a megnövekedett önérzet ünnepe volt. Mint felelős tíz év múlva nem hívott össze találkozót, mert sem ügyvédi, sem doktori oklevelet nem szerzett,

nehezen viselte, hogy csak kezdő íróként ismerték.

Bátyja ekkor a bécsi egyetemre iratkozott, ő a budapesti jogi karra. Otthon arról ábrándoztak, hogy a fiúk Versecen mindketten ügyészek lesznek.

Ferenc először látta a fővárost, de nem tetszett meg neki. Az egyetem körül, egy szűk mellékutcában talált lakást. A diákok magukra hagyatva éltek, sem az egyetem, sem a főváros nem törődött a magánéletükkel. Ferenc irodalmi próbálkozásai azt a gyanút ébresztgették, hogy az író mestersége nem kenyérkereső pálya. Gyakran küldött a lapoknak apró elbeszéléseket, de csekély tiszteletdíjat kapott. Felfigyelt a Singer-Wolfner cég társadalmi regényt kérő pályázatára, igen magas pályadíjjal. A korábban készült Fenn és Lenn című regényével pályázott, kíváncsian várta az eredményt.

Nagy örömmel fogadta, hogy megnyerte az ezer aranyforintot.

Ez számára nemcsak az anyagi biztonságot, hanem a siker kapuját is jelentette. A regény könyv alakban hamar megjelent, az első példányát anyjának dedikálva elküldte. A könyv hírnevet is szerzett számára. Benedek Elek ekkor javasolta, hogy a továbbiakban a Herczeg nevet használja. A logikus tanács meghallgatásra talált.

Regénye egymás után jelent meg a lapokban,

először a legelőkelőbb (Kiss József által szerkesztett) irodalmi lapban, a Hétben. A Budapesti Hírlap, Rákosi Jenő újságja is fogadta. Itt Herczeg Ferenc belső munkatárs is lett, ekkor készült el a Gyurkovics-lányok sorozata. A Petőfi Társaság tagjai sorába választotta. Színdarabot írt A dolovai nábob leánya címen, bemutatója minden várakozást felülmúló sikerrel járt.

Eredményei hatására a közélet emberének is érzi magát, képviselőséget vállal. Csodálattal ismerkedik a Duna-parti, a Steindl Imre által tervezett, 1902-ben átadott gótikus Házzal, az ország házával. Tisza István elkötelezett híve, pártja, a Szabadelvű Párt programját elfogadja. Csodálja Tisza akaraterejét, céltudatosságát és puritánságát. Az obstrukció elvadult hangvétele miatt a politika is elszabadult. Ezért elhatározta, nem vállal több közszereplést, bár Tisza István híve maradt. Ezt bizonyította, hogy lapjának, a Magyar Figyelőnek segédszerkesztését vállalta. A lapnak küzdeni kellett a nemzetellenes ideológiák ellen.

Negyvenöt évesen – 1908-ban – megnősült,

a huszonöt évvel fiatalabb Grill Juliskát vette feleségül. Először Vác városában vásárolt házban éltek. A szerkesztőség vállalkozásával Pestre költöztek. A Hidegkúti úton vettek telket, hogy oda építsenek.

Herczeg Ferenc túl volt az ötvenedik életévén, amikor kitört a háború. A parlament az obstrukcióval sok évet elvesztegetett, így a véderő kérdése háttérbe szorult. Országunkat lelkileg és fizikailag váratlanul érte a háború, ami kezdetét és kimenetelét is meghatározta. A kezdeti sikerek után kudarcok következtek, végül vesztesek maradtunk. A csatazaj elült, a politika, rendeződés tovább folyt. Mindenki a legkedvezőbb pozícióba akart helyezkedni. A korabeli napilap – Az Est – ezt jól látta:

„Találjuk meg tehát helyünket az új világrendben, azzal a higgadt méltósággal, melyet méltán lehet tőlünk elvárni. Ősi jogon ragaszkodjunk Szent István koronájához, a hazához, a földhöz, a keresztény Magyarországhoz.”

Sajnos mindez nem valósult meg.

Már a húszas évek viszonylagos csendjében, Herczeg Ferenc műveinek rendezéséhez fogott. Ebből harminc regényt a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet 1925-ben gyűjteményes díszkiadásban megjelentetett. A kivitelező Atheneaum Nyomda mesteri munkát végzett. A kötés sötétkék színű, aranyozott csíkozással, a fedlap közepén látható a HF monogram. Oldalt szerepel a regény címe és sorszáma. Belül az első oldalt Glatz Oszkár, az íróról készült, aláírásával ellátott rajza díszíti, a következőkön a szükséges adatok szerepelnek. Az író az egyes számú Pogányokat a következő záradékkal látta el:

„Versecz város hölgyeinek ajánlja ezt a könyvét a szerző.” Az első kötetet anyjának dedikálva küldte.

Adatait tudtam pontosan, mert néhány darabja könyvtáram dísze.

Herczeg Ferencet 1933 májusában a Magyar Tudományos Akadémia a legnagyobb kitüntetésben részesítette: műveinek negyvenkötetes összkiadását a nagydíjjal koszorúzta. Ez alkalomból az Új Idők 1933. május 28-i, 22.száma – Glatz Herczeg-portréjával – mint különkiadás köszöntötte az ünnepeltet. A könyvsorozattal a Magyar Könyv Napja alkalmából, a magyar könyv ünnepének hódolt a Könyvkiadók Egyesülete. A könyvsátrat a Magyar Királyi Operaház előtt állították fel. Az emlékkiadást a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT. nyomtatta és adta ki. Bordó kötésben készült, a borító közepét rézdomborítású arckép díszíti. Néhány példánya a makói múzeumban is megtalálható.

Konyv

Herczeg Ferenc műveiben a keresztény, magyar középosztályt képviselte. Szerkesztőként lapján keresztül, fél évszázadon át formálta a közízlést.

Siket István László


Források
Szerkesztés alatt

Képek forrása
cultura.hu
wikimedia.org
vmmi.org

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.