Csókási képek

A csókási tanyavilág hosszú évtizedek óta néptelen, egykori épületei összedőltek, belesüppedtek a tájba. Talán ez a vidék a makói tanyavilág legelhagyatottabb része, pedig egykor élettől pezsgő területe volt a mezővárosi létnek.

csokas002

A török utáni újjátelepülést követően Csanád vármegyében csak a népesség 1,5%-a élt 1000 főnél kisebb településen. A középkori aprófalvas településrendszer nem éledt újjá. A népesség  folyamatosan növekedett a természetes szaporodás, a bevándorlás és a betelepítések következtében. Az alföldi kiváltságos kerületek, a szabadalmas mezővárosok kedvező jogi és gazdasági lehetőségekkel rendelkeztek, ezért vonzóak voltak a letelepülni szándékozóknak. Míg Makón 1784-ben kb. 8538 lakos volt, addig a reformkorban már a 20 000 főt is meghaladta. Folyamatosan emelkedett a külterületen élők száma is. Így pl. az 1910-es népszámlálás szerint 7724-en éltek külterületen a 34 918 fős népességből.

Ez azért alakult így, mert a török háborúk alatt elpusztult falvak határain a gazda-közösségek legeltető állattartást folytattak, a határt belső legelőre, szántóra és külső legelő övezetekre osztották. Az élelmiszerek iránti kereslet növekedése, illetve a demográfiai feltöltődés miatt lassan felhagytak a rideg állattartással, és a mezővárosok gazdálkodó népessége kultúrtájjá alakította a vidéket. A szántóterületet a legelőföldek kárára növelték, közben egyre távolodtak a településtől. Az egynapi járóföldnél messzebb eső földeket mindennapi kijárással nem tudták megművelni, ezért egy új üzemszervezet, a tanyás gazdálkodási forma alakult ki. Mindehhez az egyéni birtoklás és a szabad gazdálkodás kellett, amelynek akadályai 1848 után szűntek meg. A gazdák igyekeztek tagosítani a tulajdonukba került földterületeket, azaz a szétszórt parasztbirtokokat egy tagba összevonni.

A tanya szervesen tartozott egy-egy városi házhoz, egy-egy család birtokát képezték.

csokas010

Kezdetben csak ideiglenes tartózkodási hely volt, azonban lassan állandó lakhellyé lett, ezért volt szükség iskolákra, templomokra, olvasókörökre, vegyesboltokra. Körülöttük pedig kialakultak a tanyaközpontok, amelyek azonban semmiféle önállósággal nem rendelkeztek. A vidéknek volt városa, a városnak pedig volt vidéke. Ilyen volt például Csókás is.

csokas003

Ez utóbbi terület Csongrád és Békés megye határán terül el, de Makóhoz tartozott. Az 1950-es évek elejétől Békés megyéhez csatolták, mert ekkor átszervezték a közigazgatást, megszüntették Csanád vármegyét. De nemcsak a vármegye szűnt meg, hanem lassan a tanyavilág is. A tanyás gazdálkodás magánbirtoklásra épült, de a 2. világháborút követő társadalmi-gazdasági átalakulás nem kedvezett az egyéni vállalkozásoknak. A nagyüzemi termelésre való áttérés és a Tanyai Tanács határozata a tanyaközpontok kialakításáról megingatta a tanyás gazdálkodást. A tanyai központok kialakításának terve új települések létrehozását jelentette. A községhálózat mesterséges sűrítése a mezővárosi tanyarendszereket közigazgatási oldalról rombolta szét.

A magyar tanya különlegessége éppen a mezővároshoz fűződő szoros kapcsolatában rejlett.

A csókási tanyaközpontban nem jött létre község, sőt ami volt, az is elnéptelenedett. Pedig épült ott iskola, benne oltár, harangláb, kovácsműhely, kocsma, olvasókör, tejfelvevő. Az egyik legfontosabb az iskola. Legismertebb tanítója Sztaholyák György (? – 1900) volt, aki eredetileg papi pályára készült. A 1848/49-es szabadságharcban hadnagyként harcolt, majd néhány évi bujdosás után került a csókási iskolába, ahol 31 évig oktatta az ott élő családok gyermekeit. A legutolsó tanító Mészáros Mihály volt. A híveket és az iskolát egy faállványzaton függő 80 kg-os harang szolgálta, a szentmiséket – a döntően katolikus közösségben – az iskolakápolnában mutatták be, amelyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az olvasókörök a társas kapcsolatok és a művelődés színhelyei voltak.

Csókáson kezdetben az Igaz kocsma adott otthont a „kör”-nek, majd átkerült a Klebelsberg-féle iskolaépületbe. Az olvasókörben lehetett szórakozni is: kuglizni, biliárdozni, kártyázni és bálokat, lakodalmakat rendezni. Az 1930-as évek végén a csókási gazdák összefogásából született a „tejcsarnok”, ami hozzájárult a gazdaságok jobb jövedelmezőségéhez. Hasonlóan fontos volt a szélmalom, amely ma Békéscsabán látható a Gabonamúzeum udvarán.

csokas008

A tanyavilágot azonban nem szabad romantikus élettérnek elképzelni.

Az élet küzdelmes volt, mindennapi kemény munkával, kitéve a természetnek és a politika változásának. A Horthy-korban több alkalommal is vizsgálták a makói tanyavilág helyzetét, de kevés sikert értek el. Rossz utakon kellett döcögni, sokáig nem volt telefon és áram, de hiányzott az egészségügyi ellátás is.

csokas004

Több oldalas javaslatok születtek, hogyan lehetne segíteni az ott élőket. A megoldáshoz legközelebb S. Bálint György, a gazdasági egyesület elnökének javaslatai álltak, valamint Erdei Ferencé még a 2. világháború előtt. Az 1948-as fordulatot követően a tanyák sorsát a szocialista iparosítás és a kollektivizálás szempontjai határozták meg.

A makói tanyavilágban 1989 tanyát tartottak számon 1920-ban, ebből Csókáson 160-nál is több volt. Míg 1910-ben a lakosság 22%-a, addig 1980-ben csak 3,4%-a élt külterületen. A csökkenés oka a kiépülő pártállami struktúrában keresendő, amely a gazdasági, társadalmi és kulturális életet megfosztotta önállóságától.

A csókási tanyavilág ma már néptelen, de minden év augusztusában megelevenedik. Az egykori csókási lakosok: Szekeres Ferenc, Szabó Jánosné és mások szervezésében, 2008. augusztus 24-én megtartották az első csókási találkozót, és így van ez már éppen tíz éve. Emlékhelyet alakítottak ki, ahol egy földhalom tetején áll az a kereszt, amely egykor az iskola előtt volt. Brútyó Imre kezdeményezésére egy faragott gránit emlékkövet is felállítottak, hogy emlékeztessen az egykori tanítókra és az iskolára. A rendezők munkáját segítették a makói és a békéssámsoni polgármesterek, vállalkozók, egyszerű polgárok és az egyházak is.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Kérjük, akinek bármilyen emléke van a tanyavilágból, legyen az tárgyi vagy szellemi (visszaemlékezés), ossza meg e sorok írójával.

Forgó Géza


Felhasznált irodalom
Forgó Géza: Csókási képek. Makó, 2017.

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.