1928. március 15 – A nagybetűs ünnep

Az 1928. évben március 15-e a megszokottnál is nagyobb ünnep volt: egy kicsi ország egyik legnagyobb történelmi alakjának, Kossuth Lajosnak a szobrát avatták fel New Yorkban, Makótól több mint hétezer kilométernyire. A szoboravatásra az ország minden szegletéből várták a részt vevőket, így Makóról is.

A szoboravatás és támogatása céljából megalakult a Magyar Nemzeti Kossuth Zarándokbizottság, melynek elnöke Gróf Apponyi Albert volt. A zarándokbizottság megindította a mozgalmat azért, hogy az ország minden társadalmi rétegéhez eljusson a szoboravatás híre és részt vegyenek az emberek ezen a jeles ünnepségen.

Az út részvételi díja 410 dollár (akkori kb. 2385-2390 pengő). Az amerikai vízumért 10 dollár volt fizetendő, a magyar útlevélért pedig 1 pengő 25 fillér.

1928. február 11-én a Bizottság örömmel fogadta Dezső Kázmér nagykőrösi polgármester beterjesztett javaslatát arra vonatkozólag, hogy a New York-i Kossuth-szobor leleplezési ünnepélyén megjelenő magyar küldöttségek helyezzenek a szobor talapzatához egy-egy marékkal abból a honi földből, amely város vagy törvényhatóság polgársága az illető küldöttséget kiküldötte.

A Kossuth Zarándokbizottság mindent alaposan megtervezett, így például a ruházatokról is állást foglaltak.

Az utazáshoz szükséges volt:

  1. Egy egyszerű utcai, vagy sportruha (utazáshoz)
  2. Egy sötét utcai ruha, fekete, vagy kék zakó, csíkos nadrág, esetleg zsaket (tisztelgő látogatásokhoz)
  3. Lehetőleg egy szmoking (bankettekhez)
  4. A díszmagyarra vonatkozólag úgy döntöttek, hogy csak olyanok hozzanak, akiknek sötét színű, lehetőleg egészen fekete díszmagyarjuk van.
  5. Az egyszerűbb falusi emberekre vonatkozólag a Bizottság azt kérte, hogy ők népies magyar viseletben vegyenek részt a zarándokutakon.

A koszorúkat Amerikában tervezték beszerezni, mivel a szállítás Magyarországról igen költséges és körülményes lett volna. Egy koszorú ára 35-40 dollár volt.

Makó város képviselő-testülete már 1928. január 16-án elhatározta, hogy a március 15-i szoborleleplezésre Makó város polgármesterét, Dr. Nikelszky Jenőt bízzák meg, hogy képviselje a várost és koszorút helyezzen el a szoborműre.  Az utazással felmerülő költségekre kétezer pengőt szavazott meg a tanács. A makói képviselet így biztosítva lett a New York-i szoboravatással kapcsolatosan.

NY_kossuth2

1928. február 28-án fordulatot vett az ügy, miután Dr. Nikelszky Jenő levélben lemondta a New York-i leleplezési ünnepélyen való részvételét. A polgármester azzal indokolta döntését, hogy a vármegye főispánja, Purgly Emil ellenezte az elutazását, mivel a Maros-híd építésére folyósított állami hozzájárulást más célra használta fel. Emiatt a polgármester ellen fegyelmi eljárást rendeltek el. Az esetleges kiutazással a fegyelmi eljárás lefolytatását késleltette volna. A polgármester kérte, hogy a befizetett 500 pengő kiutazási díjat a hajózási társasággal téríttessék vissza és a város mással képviseltette magát a Kossuth-szobor avatásán.

A következő napon, február 29-én a képviselő-testület rendkívüli közgyűlést tartott, ahol a szobor leleplezési ünnepélyen való városi képviseltetésről hoztak határozatot.

Könyves Kolonics városi képviselő indítványozta, hogy ha a polgármester a kiutazásban akadályozva van, akkor a képviselő-testület más egyént küldjön ki a leleplezési ünnepélyre. Ebben a döntésben azért is kellett gyorsan dönteni, mert a kiutazáshoz szükséges okmányok beszerzése időigényes volt. Dr. Fried Ármin szerint az idő rövidsége miatt az Amerikában élő, városunk szülöttét és büszkeségét, Galamb József főmérnököt kell megbízatni. Tarnay Ivor alispán is támogatta Galamb József képviseltetését. Farkas Imre képviselő azt indítványozta, hogy Könyves Kolonics Józsefet, vagy Dr. Espersit János képviselőtestületi tagot küldjék ki. Kotroczó József képviselő szintén Könyves Kolonics József mellett tett indítványt. A vélemények és személyek tehát megosztották a képviselőtestületet.
Az elnök végül a vita befejezte után az állandóválasztmány javaslatát és Könyves Kolonics jelölését javasolta. 45 igennel és 30 ellenében elfogadták Könyves Kolonics kiküldetését.

A képviselő-testület ezt követően felállással azt is megszavazta (38 igen, 24 ellenében), hogy ha a kiküldött részére a beutazási engedély az idő rövidsége miatt nem beszerezhető, úgy a leleplezési ünnepélyen nem kívánja mással képviseltetni Makó városát.

1928. március 2-án a főjegyző levelében leírta, hogy az idő rövidsége mellett Könyves Kolonics Józsefnek nem fognak útlevelet kiadni, mert ellene bűnvádi eljárás van folyamatban.

Az 1928. március 12-i rendes havi közgyűlésen a képviselőtestület tudomásul vette, hogy Könyves Kolonics városi képviselő Amerikába való kiutazása lehetetlenné vált. Kotroczó József képviselő indítványozta, hogy a város által az amerikai szoborra kiküldeni szándékolt koszorú szalagját a március 15-i városi ünnepség alkalmából helyezzék el a makói Kossuth-szoborra. Kiss Károly képviselő pedig arra nézve tett indítványt, hogy a koszorú szalagja állandó elhelyezést kapjon a városháza nagytermének egyik szekrényében. Az indítványokat elfogadták, s ezzel a New York-i Kossuth-szobor avatás makói kálváriája is befejeződött.

A New York-i Kossuth-szobor ma is az Amerikában élő magyarok egyik zarándokhelye. A szobor a Riverside Drive – 113. utca találkozásánál található.

A szobor felállítását egyébként Barkó Géza szorgalmazta az Amerikai Magyar Népszavában megjelent felhívásában, 1927. kora tavaszán. A jótékony célú pénzgyűjtést a magyar-amerikai civil és egyházi szervezetek irányították. Horvai János magyar szobrászművész kapta a hivatalos megbízást, aki a ceglédi Kossuth-szobrot választotta alkotása alapjául. A szobor el is készült 1928. március 15-re.

Vizi Dávid Máté


Forrás
MNL CSML Makói Levéltára, Makó Város Tanácsának iratai 1077/1928

Képek
MNL CSML Makói Levéltára
A Tengerentúltól jelentem – tinkmara.com

Címke , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.