Emlékezés Trianonra – Markó Ferencz: A Magyarok imája

Markó Ferencz írónak és költőnek már bemutattuk két versét blogunkon.

A költőt is megérintette az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum, amely teljes gyászhangulatba borította a magyarságot. Bár Markó Ferencz hosszú évek óta Amerikában élt, így is mélyen megrázta a hazájával kapcsolatos döntés.

A költő imát írt, amelyben Isten segítségét kérte hazájáért.

A Magyarok Imája

Hatalmas nagy Isten! Korlátlan parancsolója a dicső nagy természetnek! Örök Ura a végtelen nagy mindenségnek! Dicsőséges uralkodója a fényes mennyországnak! URUNK! ISTENÜNK! SZENT ATYÁNK!

Egy egész megcsonkított kifosztott és legyalázott ország nyomorban szenvedő bánatos népének buzgó imája száll fel hozzád csillagbirodalmad magas égboltja felé, és könyörögve könyörög, hogy végtelen nagy Isteni hatalmad erejével űzd ki a dicső őseink példás élete által megszentelt édes hazánk földjére éhes ördög hadat szép országunk természet adta határaiból.

A te akaratod nélkül egy hajszál sem görbülhet meg e földtekén, tehát tudjuk, hogy büntetésképpen küldted e pokolfajzatokat nemzetünkre, mivel eltértünk a dicső őseink által a történelem könyvében arany betűkkel feljegyzett erényes élet tiszta nyomdokaikról, mivel eltértünk őseink nemes cselekedetei által megmutatott becsületes életmód helyes ösvényéről, mivel eltértünk a te szent fiad a Jézus Krisztus által hirdetett emberszeretet igaz ország útjáról.

Ígérjük, hogy őseink erényben, becsületben gazdag történelméből ezentúl példát merítünk, ígérjük, hogy a te szent fiad a Jézus Krisztus által hirdetett szent igéket híven betartva arra az útra térünk a mely út a te szent országodba vezet.

Mindenható nagy Isten! Az ég csillag milliárdjainak kormányzója! Küld le a mennyei csillag birodalmad jó angyalainak láng szellemét, hogy azoknak a szelleme szeretett hazánk vezető férfiainak lelkét megszállva, drága nemzetünk megmentésére, boldogítására felvirágoztatására minden lehetőt elkövethessenek. Oh Istenünk! Magyaroknak ősi Istene! Sugározd le a mennyeknek fényes országából a honszerelem kiolthatatlan tüzét a mi szíveinkbe, a mi ott oly fényesen lobogjon, hogy az idegen országok népei bámulattal és tisztelettel tekintsenek a megkínozott kicsúfolt magyar haza gyermekeire.

Erőnk most nem nagy, mivel elleneink galád úton megfosztottak fegyvereinktől, s bár a pokol fenekének minden éhes ördöge vicsorítja éhes fogát védtelen hazánk területére és népére, de nem félünk elleneinktől, mert bízunk tebenned, bízunk az isteni örök igazságban, ha vagy velünk, úgy ki ellenünk!

Tűrünk és szenvedünk, addig, amíg el nem veszed tőlünk e keserű poharat, hiszen jól tudjuk, hogy tűrőké szenvedőké a mennyeknek országa.

Könyörögve kérünk, rendeld vissza isteni nagy hatalmaddal országunknak ezer esztendős szent határát. Világosítsd fel szomszédaink tanulatlan sötét elméjüket, hogy azok végtére belássák azt az Isteni örök igazságot, hogy országrészeket nemzetektől elrabolni nem lehet, hogy népeknek nyelvét, vallását, hagyományait, mindenkor tiszteletben kell tartani, úgy, hogy ezek után szomszédainkkal egyetértve, békességben és barátságban élhessünk, a te örömödre, a te parancsodra, a te dicsőségedre, most és mindörökkön örökké ÁMEN.

Markó Ferencz soraiból több mindenre tudunk következtetni: például arra, hogy a tengerentúli, „messzi földön lévő” magyar embert is mélyen megviselte Magyarország megcsonkítása. Az aggodalom, a segítségkérés mellett megjelenik némi önkritika és harag is.

Vizi Dávid Máté

A szöveg eredetije az alábbi képen látható:

A magyarok imája irat


Forrás
MNL CSML Makói Fióklevéltár

Címke , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.