Országzászló és irredenta kultusz

Urmánczy Nándor örmény származású országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének vezetője, akit a legtöbben „megalkuvást nem tűrő magyarként” emlegettek, 1925-ben meghirdette az országzászló-mozgalmat, megteremtve a két világháború közötti irredenta kultusz egyik legfontosabb elemét. Az országzászló a nemzeti gyász és a revizionista gondolat egyik legfőbb jelképévé vált. Az országzászló szimbolizálta a… Tovább olvasom

Major Miklós a város élén

1886 nyarán Posonyi Ferenc polgármester lemondott tisztségéről, mert belefáradt a város ügyeinek intézésébe és az állandó küzdelembe a képviselőkkel. Szabályos „polgármesteri válság” alakult ki a Maros című lap szerint. A tudósító így fogalmazott: „a javadalmazás kérdésében megállapodás még nem történt; nagyon fontos, hogy oly javadalmazást hozzon javaslatba az ez iránt… Tovább olvasom

Egyházi ünnepek régi képeslapokon

A Szirbik Miklós Egyesület legújabb kiadványa Dr. Barna Gábor néprajztudós és Halász Tamás szerkesztésében Ünnepeinken köszönteni szoktuk egymást: áldott, kegyelmekben gazdag vagy kellemes ünnepeket, hosszú életet és jó egészséget kívánunk. Így van ez a legnagyobb egyházi ünnepeinken: karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor is, amelyek csaknem két évezred óta tagolják az esztendőt… Tovább olvasom

FORTEPAN – Makó?

A Szepesi Ákos és Tamási Miklós által indított kis online fotógyűjtemény mára 40-50 ezres komoly archívummá bővült. Aki még nem tallózta a FORTEPAN-t és érdekli a 20. század története, vagy csak szeret régi képeket nézegetni, annak jó szívvel ajánljuk. A keresőbe írva 64 makói képet találtam, igazi kincseket a „boldog… Tovább olvasom

Hollósy Kornélia szobra

A magyar csalogány 1879 után lett Csanád vármegye első asszonya, hiszen férjét, Lonovics Józsefet ekkor választották meg főispánnak. Alig több mint 10 évvel később Hollósy Kornélia elhunyt. A makói közönség szerette és tisztelte a színésznőt. Ezt jelzi, hogy a helyi színházat róla nevezték el, továbbá 1924 óta utca is viseli… Tovább olvasom

SZÁMADÁS – A József Attila Múzeum új kiállítása

A József Attila Múzeum és a Börcsök Attila Néprajzi Különgyűjtemény új, néprajzi témájú, időszaki kiállításáról SZÁMADÁS ÖSSZEGZÉS LELTÁR ÁTADÁS Herman Ottó, a szepesi szász származású tudós, az utolsó magyar polihisztor a 19-20. század fordulóján több összegző munkájában szól a pásztori számadásformákról. A rovástechnika használatának tárgyi emlékei a rováspálcák. A pásztorok… Tovább olvasom

Helytörténeti mobilapplikáció Makón

2017 januárjában mutatta be a Szirbik Mikós Egyesület a MakóAnnoGuide elnevezésű mobiltelefonos applikációját. A 21. században a fiatalok egyre újabb és újabb technikai eszközöket használnak, mára pedig természetessé vált az okostelefonok és a táblagépek használata. Biztosan van olyan olvasó, aki ezt a blogbejegyzést is egy ilyen eszközről olvassa. A Szirbik… Tovább olvasom

A Szirbik Miklós Egyesület 2 éve

A makói Szirbik Miklós Egyesület 2015. július 6-án tartotta alakuló közgyűlését. Az egyesület tiszteletbeli elnöke dr. Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató, elnöke Forgó Géza, alelnökei Halász Tamás és Zeitler Ádám, helyette 2017-től Urbancsok Zsolt főlevéltáros. Titkára Lengyel István, aki a pénzügyeket felügyeli kellő szigorral. Az egyesület a tagdíjakból és pályázati támogatásokból… Tovább olvasom

“Tilos a hadifogollyal szeretkezni!”

A háborúk idején gyakran esnek ellenséges fegyveres erők őrizetébe katonák – így volt ez az I. világháború alatt is. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregéből az antant hatalmak fogságába kb. 2–2,1 millió osztrák–magyar katona került, de az antant soraiból is több millióan voltak a központi hatalmak fogságában. A hadviselő felek azonban nem… Tovább olvasom

A költészet napjára emlékezünk

Április 11. a magyar költészet napja, egyben József Attila születésnapja is. József Attila nem csak azért említésre méltó, mert egyik legkiemelkedőbb és legismertebb magyar költőnk, hanem mert élete és munkássága szervesen kapcsolódik Makó városához, így az irodalmi helytörténetünk részét képezi. A Szépség koldusa címet viselő kötete 1922-ben jelent meg, s… Tovább olvasom

Kerékpártúra Jángorba

Már többször elhalasztottuk, de az idő most kegyes volt hozzánk – a Szirbik Miklós Egyesület első kerékpáros kirándulásán, szombaton Makó zsidó temetőit jártuk végig. A több mint tíz kilométeres túra az első volt a makói temetőket bejáró kirándulások közül. Kevesen tudják, hogy Makónak négy zsidó temetője van. Az elsőbe, amely… Tovább olvasom

A város szíve – fejezetek a főtér történetéből I.: A kezdetek

A makóiak méltán büszkék főterükre, amely az egykori alföldi mezővárosok közül az egyik legszebb városközpont. Pedig az eredeti „főtér” a megtelepedés után nem a mai helyén, hanem a Maros és a Nagyér közti területen, a mai Gőzmalom utca környékén volt. Itt építették fel az első városházát is, a kis téren… Tovább olvasom

Egy emlékmű “kálváriája”

A Makói Zsidó Emlékművet 2014 szeptemberében, a vészkorszak 70. évfordulójára állíttatta a Kecskeméti Ármin Egyesület. Az emlékmű Karsai Ildikó grafikusművész tervei szerint készült el, az alkotás hatalmas üvegfelületeivel a maga nemében hazánkban egyedülálló alkotás. Frontális oldalán az 1914-ben épített és 1965-ben lerombolt neológ zsinagóga rajza látható. Az üvegtesten belül márványköveket… Tovább olvasom

Elindítjuk a MarosKult blogot

A makói Szirbik Miklós Egyesület 2017. április 10-én elindítja helytörténeti témákat körüljáró blogját. Ha szeretnéd megtudni, mi is a MarosKult, kattints ide. Ha érdekel, milyen írásokat osztunk meg rovatainkban, kattints ide. Ha pedig szeretnéd megtudni, mindezt kik szerkesztik egységes egésszé, kattints ide. Holnaptól pedig látogass vissza minél gyakrabban, hogy meggyőződj… Tovább olvasom