Szegedi utca bronz Sütő Ferenc 2000 A belvárosban található alkotást nevezhetjük Makó egyik jelképének is. Makó Város Önkormányzata 1997 őszén írt ki pályázatot köztéri szobor elkészítésére „Hagyma és ember” címmel. Az 1:5 léptékű maketteket 1998. február 10-ig kellett benyújtani. A pályázatra 19 művész 22 pályázatot adott be. Eredetileg főtéri szökőkút… Tovább olvasom
Csanád vezér tér tégla, műkő (csiszolt beton) Hősök parkja (Loós János) Csernyus Lőrinc (1942) 2017 Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum elleni tiltakozás jelképeként terjedtek el hazánkban az országzászlók. Makón is tervezték egy országzászló felállítását, aminek megvalósítása sokáig elhúzódott. A Turul Szövetségbe tömörült makói Bajtársi Egyesület már 1933-ban kezdeményezte a… Tovább olvasom
FÁTYOL MISI CIGÁNYPRÍMÁS SZOBRA bronz, mészkő talapzaton Kis Jenő Ferenc Makó, Széchenyi tér a Korona Szálló épületének délkeleti sarkánál 2009. A szoborállítás elsősorban Bozsogi Attila, az egykori zenésztárs ötletként fogant meg – a kezdeményezés azután követőkre talált; 2008 tavaszára már több mint 600 aláírás gyűlt össze ennek szorgalmazására. Júniusban a… Tovább olvasom
A makói önkormányzat a 2000-es évek elején minden esztendőt valami cél köré csoportosított. Pl. 2001 volt a Gyermekek Éve, amikor kiemelten foglalkoztak velük, több programot szerveztek számukra, pályázatokat írtak ki részükre. 2001 áprilisában Molnár László kezdeményezésére és szerkesztésében, Túri Tímea gimnáziumi tanuló segítségével megindította az önkormányzat támogatásával a Mafla című… Tovább olvasom
A makói szőlőtermelés első forrása 1664-ből származik Martin Zeilertől: szerinte Makó a szőlőtermelésről híres. Ebből arra következtethetünk, hogy a településen és környékén régóta termelték a növényt. 1685-ben Georg Krekvitz is hasonlóan ír Makóról. A szőlő az 1699-es visszatelepülés után is fontos maradt. Erről árulkodik Szirbik Miklós érzékletes leírása: Hajdan itt… Tovább olvasom
Elszállt a fecske, üres a fészke, de mintha most is itt ficserészne, úgy kél a nap, és úgy jön az este, mintha még nálunk volna a fecske. Még egyelőre minden a régi, bár a szúnyog már bőrét nem félti, és a szellő is be-beáll szélnek, fákon a lombok remegnek, félnek.… Tovább olvasom
Fél évvel ezelőtt még nagy tömeg ünnepelhette 90. születésnapját a makói múzeum zsúfolt aulájában. Szerény alázattal fogadta a gratulálók seregét, a méltatásokat, a neki ajánlott múzeumi évkönyvet, derűsen osztotta meg emlékeit a jelenlévőkkel. Azon a napon bizonyosan újból otthon volt a múzeumban, melyet egykor – az… Tovább olvasom
A makói József Attila Gimnázium III. A osztályos tanulójaként találkoztam először Tóth Ferenc tanár úrral, aki Buzás László tanár úrtól vette át osztályunkban a történelem tanítását. Bár 1964-ben kinevezték a makói múzeum igazgatójává, az akkor már érettségi előtt álló osztályunkat nem adta át másik tanárnak, ő vitt bennünket a vizsgára.… Tovább olvasom
Lokálpatriótaként és a levéltár munkatársaként kerültem kapcsolatba Dr. Tóth Ferenccel, akinek munkáival már korábban megismerkedtem. Személyes találkozásaink során mindig jó szívvel fogadtuk egymást, nagyon közvetlen és barátságos személynek ismertem meg. A hatalmas tudástára és bölcsessége mellett az alázattal teli hozzáállását emelném ki. Bármennyi kötet vagy tanulmány jelent meg az ő… Tovább olvasom
Képeslapgyűjtőként 2009 karácsonyára kaptam a testvéremtől egy Veszprém régi képeslapokon című könyvet. A kiadványt átlapozva döntöttem el, hogy egy ilyen könyvet mi, makói képeslapgyűjtők is összeállíthatunk. A gyűjteményemet átlapozva gondolkodni kezdtem a megvalósításon, és arra az elhatározásra jutottam, hogy a könyv helytörténeti szövegeit egy olyan személynek kellene megírnia, aki komoly… Tovább olvasom
A Szirbik Miklós Egyesület tisztelettel búcsúzik elhunyt tiszteletbeli elnökétől, Dr. Tóth Ferenctől. Az elkövetkezendő napokban barátai, ismerősei, tisztelői búcsúznak Tőle blogunkon. Nyugodj békében Feri bácsi! Egy kisvárosi múzeum „olyan, mint embernek a tükör: magát látja benne, amint fölnövekszik, öregszik, s ha emlékezetében összegyűjtötte múltjának arcképeit, fölidézheti benne múltját. Más kérdés,… Tovább olvasom
1898. augusztus 22-én Makón született a magyar történelemtudomány egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi hírű képviselője, Mályusz Elemér. 2018-tól Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete döntése alapján életműve a települési értéktárban is helyet kapott. Édesapja, aki büszkén vállalta felvidéki evangélikus származását, városunkban volt járásbíró. Sőt, az épülő bíróság munkálatait is ő ellenőrizte. Sajnos nem tudjuk… Tovább olvasom
